Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

képp megállapították, hogy a „a hiányosságok ellenére (...) az elmúlt év­hez viszonyítva értünk el eredményeket a tagjelölt és tagfelvétel terén, s minden lehetőség meg van rá, hogy az eddigi eredményeinket a jövőben fokozva állandóan javítsuk tagságunk szociális összetételét.”395 A júliusi pártfelvételi munka kiértékelésében a Megyebizottság a járási bizottságok munkáját kritizálta. Három járásból (miskolci, putnoki, szeren­csi) egyeden felvételi kérelem sem érkezett be elbírálásra a megyebizottság­ra. A tagjelöltek szociális összetételét elemezve a „legnagyobb fokú terv- szerűtlenséget” állapították meg a jelentés szerzői. Különösen élesen mu­tatkozott meg „az egyéni gazdálkodást folytató parasztok felé folytatott felvilágosító, tudatosító munka hiányossága”. A 785 beérkezett felvételi kérelem közül 25 volt egyéni parasztoké, 56 téesztagoké és egyéb mező- gazdasági munkásoké. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni volt kénytelen a jelentés, hogy a munkások aránya sem érte el az 50%-ot (43,8), ami a me­gye ipari jellegét figyelembe véve még inkább alacsonynak tűnt. így válik érthetővé, hogy miért a Nagymiskolci Pártbizottság érdemelt egyedül di­cséretet a tárgyhónapban, a felvételi kérelmek majd’ egyharmadát (31%) ők produkálták. Ebbe az egyharmadba nem számíthatták be az üzemi alapszervezeteket.396 Az 1950. augusztus és szeptember havi megyei pártépítő munkáról szóló politikai kiértékelés megállapítása szerint „a Megyebizottság állandó fi­gyelmeztetései ellenére is a spontaneitásra bízták” a párttagság toborzását. A számszerű adatokból kitűnik, hogy a pártba jelentkezők száma az utolsó két hónapban növekedett (augusztus: 752, szeptember: 862), ám a jelent­kezők szociális összetétele nem tükrözte a pártvezetés direktíváit. Különö­sen fájó tényként említették az egyéni gazdálkodást folytató parasztok rop­pant csekély hajlandóságát a pártba való felvételre. Különösen a középpa­rasztság soraiban volt jellemző az idegenkedés a jelentkezésre. A tárgyhó­napban öt 7 holdnál nagyobb földön gazdálkodó és 17 annál kisebb terü­letet birtokló paraszt nyilvánította ki szándékát az MDP-be való belépésre. Az ajánlások elemzésekor kitűnt a jelentés íróinak, hogy az 1950. szeptem­beri tagfelvételi jelentkezésekkor „elvétve akadt csak egy pár, melynél a T.Sz.Cs. fejlesztés (...) alapján javasolnak.”397 355 1950. június 29-i jelentés az MDP KV PTO számára. MNL. B.-A.-Z. m. Lt XXXV. 69. 2/153. őe. 396 Politikai kiértékelés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950 július havi tag és tagjelölt felvételről. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 397 Politikai kiértékelés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950 szeptember havi tag és tagjelölt felvételről. Miskolc, 1950. szeptember 26. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 191

Next

/
Thumbnails
Contents