Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

szeresen látogatott taggyűléseken rendszeresen a nemzetközi helyzettől jutottak el az épp aktuális termelési, gazdasági feladathoz. Miközben minden alkalommal ez utóbbi volt a taggyűlés központi politikai témája, eközben helyi pártszervezési, pártépítési kérdésekre is kitértek. Az elmaradt tagdíjakat rendszeresen beszedték, a pártközpont publikus anyagait ismertették, békekölcsönt jegyeztek, választási harcban vettek részt, s Rákosi beszédeit minden alkalommal átvették a taggyűlésen megjelentek. Ez a gépállomási pártszervezet, a fennmaradt iratok tanúsága szerint aktívan és fegyelmezetten működött, ám ez az aktív pártélet — kizárólag a párttitkár által írt jegyzőkönyvekből rekonstruálható módon — mindvégig belterjes maradt, az állami gazdaság és annak MDP alapszervezete „idegen test” maradt, még a közvetlen környezetében is. A pártszervezet kapcsolata a környező társadalommal, a környékbeli MDP szervezetekkel kizárólag a termelésre korlátozódott.383

Alsóméra gépállomásának pártszervezete jóval kisebb mennyiségű iratot produkált, nyilvánvalóan a titkár volt kevésbé aktív. A fennmaradt iratok hasonlóan fegyelmezett pártéletről tudósítanak. Itt is a békeharcból következő aktuális termelési feladatok voltak a taggyűlések legfontosabb témái, a pártélet központi tartalma.384

A fordulatot követően a pártépítésben a spontán és ellenőrizetlen tagtoborzást a direktívák szintjén felváltotta a tervszerű pártépítés. Ez a tervszerű pártépítés alapvetően a politikai legitimációt szolgálta volna, azzal, hogy területenként meghatározott arányban vettek volna fel a pártba parasztokat, munkásokat, fiatalokat, nőket stb. A tömegpártnak a statisztikák szintjén a lehetőleg leginkább sterilen reprezentatív társadalmi párttá kellett volna válnia. A párttagságnak már nem csak számában, nagyságában, hanem társadalmi és egyéb összetételében tükröznie kellett volna az állampárt szubjektív forradalmi jellegét. Nem kizárólag az „elmaradott” abaúji vidéken nem működött a tervszerű pártépítés. Nem kizárólag Abaúj, a Hegyköz eldugott és elmaradott falvaiban nem törték magukat az „uralkodó osztály” tagjai az egyre inkább nyilvánvalóan elnyomó és kizsákmányoló állam pártjába való felvételért. A megye városi munkásai sem teljesítették a vonatkozó politikai tervet.

Borsod megyéből rendelkezésünkre áll egy negyedéves összesített kimutatás az 1949. július 1. és október 31. közötti tagjelölt felvételekről. Ebben foglalkozás, nem és kor szerint részletezték a megye nyolc járásának, a

383 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 75. 3/24. őe.

384 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 74. 3/13. őe.

186