Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
1954. május 27. 14373 1954. szeptember 15. 12 1954. december 18. 7 S%ás%fa 1952. január 31. 14 1952. március 30. 23 1952. augusztus 30. 8 1952. szeptember 21. 23 1953. január 3. 11 1954. március 30. 6 1954. augusztus 1. 7 1954. december 18. 8 A csenyétei alapszervezet iratai is 1950. márciusa és 1954. decembere közötti időszakból maradtak fenn. A meglehetősen változékony frekvenciával látogatott taggyűlésekről szóló tudósítások szintén változékonyak. Az első fennmaradt irat veszekedéssé fajult taggyűlésről tudósít, ahol a párttitkárt kulákbarátsággal vádolták. Fél évvel később, már új titkárral a békeharc és a békekölcsön ügye szerepelt a taggyűlési jegyzőkönyv témájaként. A továbbiakban elsősorban a begyűjtéssel, a mezőgazdasági munkákkal és e munkák teljesítésével volt elfoglalva a párttagság, a taggyűlési jegyzőkönyvek szerint. A konfliktusok kizárólag a rituális, a termelési elmaradásokkal kapcsolatos önkritikákban jelentkeztek a továbbiakban, az iratok tanúsága szerint. Egy alkalommal bukkan már csak fel konfliktus az iratokban, ám ennek már semmi köze sem volt a pártélethez, illetve a helyi párt- szervezet és a lakosság kapcsolatához. 1953. január 11.-én a korszak legnagyobb globális konfliktusáról emlékeztek meg a taggyűlés részvevői, akik ennek keretében a taggyűlés díszelnökségébe megválasztották Rákosi és Sztálin mellett „a koreai és kínai nép nagy vezérét”.373 374 Érdekes, hogy az 1953. június végi taggyűlés látogatottsága messze elmaradt az átlagostól, ami a Nagy Imre-i fordulat, kiigazítás iránti érdektelenséget, értetlenséget is jelezheti. A hasonló adottságú és méretű alsógagyi alapszervezet iratai ugyanebből a korszakból — a taggyűlések látogatottságát mellőzve - ugyanilyen rutinos, semmitmondó, konfliktusmentes pártéletről tudósítanak. Itt is a legnagyobb figyelem a termelés és a begyűjtés, valamint a békekölcsön kérdése felé irányult. A járásbizottság kiküldöttjével megtartott taggyűlésekről 373 A május 27,-i jelentében szerepel az az adat, amely szerint az aktuális párttagság 18 fő volt. 374 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 74. 3/45. őe. 184
