Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
iránt megmutatkozó változatlan bizalmi, politikai hiányról számolt be, főleg dunántúli megyékből beérkezett adatok, jelentések alapján. A Tiszántúl két nagy, mezőgazdasági megyéjéből, Hajdú-Biharból és Szabolcs-Szat- márból ugyanekkor beérkezett jelentés szintén egyfelől pozitív változásokról, másfelől pedig a párt falusi beágyazottságának sivár, elégtelen mivoltáról számolt be. Ugyanazon területről szóló ugyanazon jelentésben olvashatunk „egyenesen felfelé ívelő tendenciáról” a pártszervezetek politikai munkájában — általában —, és alacsony színvonalú pártmunkáról és elégtelen számú dolgozó paraszti párttagságról konkrétan.353 Ez az említett felívelés kizárólag a pártapparátus egyes részeit érintette, a párttagság tömegeit nem vagy alig. Ugyanekkor kelt a KV titkárságának Tolna és Baranya megyék falusi pártszervezeteiről szóló feljegyzése. A Dél-Dunántúl falusi pártmunkájáról, a helyi pártszervezetek helyzetéről szóló beszámoló kizárólag negatív tendenciákról számolt be. A Központi Vezetőség határozatainak ismertetése, ismerete a falvakban elégtelennek bizonyult a jelentés szerzője számára. Az új kurzus szelleme és mechanizmusa, mint fogalmazott az irat, nem ment át a falusi párttagok körébe, amiben a legnagyobb felelősséget a járási bizottságoknak tulajdonították, melyekről megállapította a jelentés, hogy még a „vezetési színvonaluk is primitív”, erkölcsi züllés jellemzi őket. Ezért sem csodálkozott a jelentés szerzője, hogy a gyengének nevezett falusi pártszervezetek munkája elkeserítően alacsony színvonalú volt. A Bács-Kiskun és Szolnok megyéből befutott adatok alapján készült feljegyzés szerzője teljesen ellentétes folyamatokról tudósított. Új szín, új vérkeringés, nagyüzemi módszerek, javulás voltak a kulcsszavai a feljegyzésnek. Az egyeden negatívumot abban látta az új kurzus átütő sikeréről tudósító feljegyzés szerzője, hogy a járási pártbizottságok összetétele válto- zadanul nem tükrözte e két, mezőgazdasági megyében a települések, a társadalom alapvetően agrár jellegét.354 Az 1954 őszén a pártközpontba befutó jelentések, ha itt-ott óvatosan is, de arról tudósítottak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem volt a „falusi dolgozók” pártja, társadalmi beágyazottsága nem volt jelentős. A párt vidéki bástyái a falukba nem szervesen beépült gépállomások voltak, ahol 1954 végén a dolgozók mintegy negyede volt párttag. Az MDP KV PTO határozati javaslatot állított elő „az állami gazdaságokban folyó pártmunka megjavítására” 1954 szeptemberében. Már ez a tény is jelzi, ha áttételesen is, 353 MNL. MÓL 276. 72. 28. őe. 29-37. 354 MNL. MÓL 276. 72. 28. őe. 50-51. 172
