Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
1952-ben. A nyilvántartott csökkenés a tárgyévben meghaladta a párttagság létszámának növekedését 4123 fővel (44766 főnyi csökkenés és 40643 fős taglétszám-növekedés). Mindez az 1953. január 1-i 906087 fős párttaglétszámhoz viszonyítva elenyésző, ám a pártstatisztikusok további 35396 fős hiányt mutattak ki az egy évvel korábbi, 945606 fős párttagsághoz képest. A lejelentett csökkenésből a legnagyobb arány a kizártaké volt, 37334 fővel, amihez jött még 1965 törölt és 5476 meghalt párttag és tagjelölt. A statisztikákból hiányzó, további 35396 fős hiány mintegy ötödét Borsod megye adta, 7247 fővel, amivel magasan vezette az országos átlagot. Budapesten csak 6029, Hajdú megyében 2406, míg Veszprémben 770 fő hiányzott, amivel meghaladták az országos átlagot. Az 1952-es adatok azért fontosak, mert 1948—1949 után ebben az esztendőben csökkent első ízben az MDP tagságának a száma. És ez a csökkenés nem „statisztikai”, hanem valódi csökkenés volt. Nem az adatgyűjtés és adattovábbítás továbbra is fennálló anomáliáinak az eredője volt a jelenség, hanem az MKP-MDP tagsága növekedésének végét jelentette. Ezért is foglalkozott a jelenséggel külön jelentésben az MDP KV Párt és Tömegszervezeti Osztálya. A jelentés szerint a kizártak és a statisztikákból hiányzók, az eltűntek meglepően magas száma okozta a majd’ negyvenezres csökkenést a párttagság létszámában. 37334 tagot és tagjelöltet zártak ki az MDP-ből 1952-ben. Az okok a PTO szerint az alábbiak voltak, feltételezhetően csökkenő sorrendben: „Tagdíj nem fizetés, tagkönyvelvesztés, erkölcstelen magatartás, jobboldali múlt, feketevágás, sikkasztás, párttal szembeni közömbösség stb.” A tagsági könyv elvesztése nyilvánvalóan ösztönös politikai manifesztum volt az esetek többségében. Ez derül ki egy 1951. október végi, instruktori jelentésből is. A pártközpont által Borsod megyébe küldött instruktor is felfigyelt a jelenségre, azt azonnal jelentette: „Borsod megyében az utóbbi hónapokban sok a tagsági könyv elvesztése. Különösen tapasztalható ez a Diósgyőri Vasgyárban.”348 Az idézett dokumentum szerint a szóban forgó időszakban a megyei párt- bizottságon ismert 420 tagsági könyv elvesztésből 217 esett meg a Diósgyőri Vasgyárban. Nem véletlen, hogy a KV kiküldöttje a háromnapos információs kiszállásáról ezt a körülményt hangsúlyozni valónak tartotta. Először az 1952-es statisztikákban kibukott több mint harmincöt ezres hiány okait kereste és találta meg a PTO említett dokumentuma. Ezek szerint a párttagok térbeli magas mobilitása nem járt együtt az elvárt 348 MNL. MÓL 276. 88. 951. őe. 201-202. 168
