A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig - A kamarai kerület első felmérése a területen működő ipari üzemekről, vállalatokról
A kamarai kerület legelső gazdasági felmérésére az Iparügyi Miniszter 1945 január 4.-én kelt 50.001/1945. sz. rendelete alapján került sor, amelynek eredményeképpen létrejött az második világháború utáni első ipari adatbázis a kamarai kerületből. A kamarai kerület első felmérése a területén működő ipari üzemekről, vállalatokról Az Iparügyi Miniszter fenti számú rendelete 7 fő pontban sorolja fel azokat a kérdéseket, melyekre választ várt az I. fokú iparhatóságoktól (főszolgabíró, polgármester), II. fokú iparhatóságoktól (alispántól) ill. a kamaráktól. Az első kérdés a személyi feltételekre vonatkozik, a gyárak, üzemek vezetésére, tulajdonosaik hollétére, a második pontban az alkalmazott munkás és tisztviselő létszámra kérdezett rá a vörös hadsereg bejövetele előtti és utáni helyzetben, a harmadik pont a berendezések, felszerelések, gépek állapotára vonatkozott. A 4. kérdés a nyersanyag és félkész termékek helyzetét mérte fel, az ötödik kizárólag a közellátáshoz fűződő kiemelten fontos kender, len, a cukorgyártás alapanyagai meglétére, tárolására vonatkozik. A hatodik kérdés az üzemanyag ellátással kapcsolatos, a hetedik pedig az ipartestületek működésével. A kamara ez alapján összeállított egy 28 pontos kérdőívet, melyeket kiküldött a már valamilyen szinten működő üzemekhez, vállalatokhoz. A beérkezett válaszokat azután rávezették egy, a kamara által elkészített, nyomtatott, 4 oldalas adatszolgáltatási ívre, amivel nyilvánvalóan az volt a cél, hogy egy bármikor használható adatbázis álljon a kamara rendelkezésére. Az adatbázis nem teljes. Nehezíti az egységes közreadást az a tény is, hogy sok helyre nem a kamarai kérdőív jutott el, hanem a főszolgabírók által elküldött rendelet eredeti 7 pontos kérdéssora és az üzemek egy része ilyen bontásban küldte be a kamarának az adatokat. Több esetben a főszolgabírók a rendelkezésükre álló adatok alapján maguk válaszolták meg a kérdéseket, vagy a községi elöljáró által beküldött adatokat, amely a település ipari üzemeire összesítve vonatkozott, automatikusan tovább küldték a kamarának. A kérdőívekre adott válaszok 1945. január közepétől február végéig folyamatosan érkeztek be. Valószínűleg a fentiekben említett eltérő formájú válaszok késztették a kamarát egy egységes adatbázis felvételére. Az adatszolgáltatási lapot kizárólag nagyobb, 5 főnél több munkást és alkalmazottat foglalkoztató üzemnél vették fel. Az adatlapokat a korabeli szakmacsoportok szerinti besorolásban közöljük. Az eredeti szövegtől csak abban az esetben tértünk el, ha az érthetetlen volt, vagy ha nyilvánvaló elírást tartalmazott. Szögletes zárójelben tüntettük fel azokat az adatokat, kife22
