A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiája 2005-2008
megyék közötti sorrendben tartósan az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. A változási indexek is alacsonyabbak az országos átlaghoz képest, ami az olló további nyílását eredményezi. Megyénk gazdaságának pozíciója 2004. májusában tehát igen kedvezőtlen volt mind a hazai, mind a nemzetközi összehasonlításban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás új lehetőségeket is hozott a térségnek, ugyanakkor a kiéleződött verseny magasabb követelményeket állított a vállalkozások elé. Lehetőséget jelent a Strukturális és a Kohéziós Alapok elérhetősége, az EU támogatáspolitikája, amely az elmaradott térségeket kiemelten kezeli. Új helyzetet jelent az is, hogy a csatlakozás után térségünk az Európai Unió keleti határsávjába tartozik, ugyanakkor a szlovák-magyar határ jelentősége elvész, miáltal az egykori gazdaságföldrajzi egység újra szerves egészként működhet. A kedvezőtlen gazdasági helyzetből adódó végleges leszakadást csak azzal lehet megállítani, ha gazdaságpolitikánkat egy minőségi váltást jelentő pályára állítjuk az eddigi folyamatok lassú fejlesztése helyett. A minőségében is gyökeresen átalakuló gazdaság versenyképességét az alábbi elemek határozzák meg:- korszerű technológiák, technológia-transzfer- innováció, K+F- fizikai és üzleti infrastruktúra- szakképzett munkaerő- gazdaság-élénkítő szabályozó rendszerek Az Európai Uniós és hazai támogatások céltudatos és sikeres megpályázásával az említett területeken nagyságrendi változások érhetők el, s térségünk a csatlakozás nyertesei közé kerülhet. Vállalkozásbarát üzleti környezet „Párbeszéd a gazdaságért” A XXI. század magyar gazdaságának az EU-csatlakozás mellett a globalizálódás jelent nagy kihívást. A század első évtizedeiben jelentősen felértékelődnek a versenyképesség nem közvetlenül gazdasági tényezői is. Ilyen tényező- a közigazgatás minősége (országos és helyi szinten egyaránt),- a hatóságok viselkedése,- a kiszámítható szabályozás,- a társadalom mentalitása. 228
