A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Újabb fordulat, önkéntes tagságú kamarai rendszer
nemzetközi kapcsolatok, szolgáltatások, területfejlesztés szakmai vezetőjeként, legutóbb stratégiai főtanácsosként. A kamara új feladatainak is megfelelve, szakmailag és vagyonában is megerősödve folytatta munkáját. Egyre több jelentést, állásfoglalást tett közzé a megye gazdaságának helyzetéről, a szükséges feladatokról. A Miskolci Egyetem, az APEE1 és a KSH szakembereivel rendszeresen készített gazdasági elemzéseket, tárgyalt a politikai pártok megyei képviselőivel, a megye vezetőivel, a legnagyobb vállalkozások vezetőinek részvételével létrehozta TOP 50 klubját, ahova minisztereket, országos hatáskörű szervezetek vezetőit hívta meg, s lobbizott s megye gazdaságának kiemelt támogatásáért. Kiegyensúlyozott, pártsemleges, szakmai alapokon nyugvó munkájával a politikai-gazdasági-társadalmi szereplők elismerését vívta ki. Bihall Tamás elnök kamarai tevékenységét a kormányzat, a helyi politikai vezetés, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elismerte. A széles körben elfogadott, megerősödött szervezet életében az 1999. év számtalan bizonytalanságot hozott. Noha még az év közepén egy újabb feladat: a Békéltető testületek felállítása és működtetése jelent meg a fogyasztóvédelmi törvény alapján, a Kormány hosszasan tárgyalta a kamarai törvény módosítására vonatkozó elképzeléseit, amelynek lényege a kötelező kamarai tagság megszűntetése, a Kézműves Kamara beolvasztása, a közjogi feladatok elvétele volt. A javaslat meglehetősen megosztotta a parlamenti képviselőket is, amit jellemez az a tény, hogy a törvény-tervezethez több mint 300 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek között a legszélsőségesebbek is megjelentek: újabb közfeladat átadásától a kamara jogutód nélküli megszüntetéséig, a kamarai vagyon állami tulajdonba vételéig. A bizonytalanság érthető módon kihatott a kamara vezetőire, munkatársaira, akik a lehetséges változatok esetére igyekeztek felkészülni. A vezetők és dolgozók elkötelezettségét bizonyítja, hogy az addigi munka folytatásának különféle lehetőségeit dolgozták ki, s a többdiplomás, idegen nyelveket beszélő munkatársak sem kerestek új állást maguknak. Az év végén teljes felújításra került a IV. emeleti tanácsterem, a 80-100 fő befogadására alkalmas nagy, és a 30 fős kis terem a későbbiekben kultúrált lehetőséget biztosított a rendezvények megtartására illetve bérbeadásra. A nagy terem hosszanti falán az akkor 120 éves Miskolci Kereskedelmi Kamarát megidéző állandó kiállítás kapott helyet. Újabb fordulat, önkéntes tagságú kamarai rendszer 1999 decemberében megszületett a CXXI. sz. törvény, ami 2000. március 31-vel megszüntette a kézműves kamarák önállóságát, teljes jogutódlással beolvasztva azokat a kereskedelmi és iparkamarákba, elrendelte a kht- alapításra és bármilyen vagyontárgy elidegenítésére vonatkozó tilalmat, valamennyi kamara kötelező Állami Számvevőszéki vizsgálatát. 2000. október 203
