A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig - A kamarai munka újjászervezése 1945 elején
NŐI SZABÓIPARI ÁRKALKULÁCIÓ Téli kosztüm, téli kabát, tavaszi kosztüm, tavaszi kabát kalkulációja Mester munkadíja 10 óra, á4. P Ónálló munkás munkadíja 32 óra, á 3 P Kézimunkás munkadíja 12 óra, á 1.60 P Tanonc munkadíja 4 óra, á 0.70 P Apró kellékek___________________________ 40.00 P 96.00 P 19.20 P 2.80 P 20.00 P 50 % -os munkaadói regie 20 %-os polgári haszon Összesen: 178.00 P 89.00 P Összesen: 267.00 P 53.00 P Együttesen: 320.00 P A katasztrofális áruhiány legfőbb okát a jelentés abban látja, hogy az utánpótlás az általános háborús áruhiány következtében sok hónapja elmaradt. Mivel ez a régió mindig is behozatalra szorult elsősorban élelmiszerekből, az a tény, hogy egész gazdasági előtere, körzete harctérré vált, teljesen elvágta az utánpótlás vonalait. A meglévő tartalékok - üzletekben, raktárakban - a kiürítés, a háborús rombolás és a fosztogatás áldozatai lettek, így a kamara a kerület életének normalizálása felé az első lépést az áruutánpótlás mindenáron történő megindításában látta, aminek nélkülözhetetlen feltétele a közlekedés felélesztése volt. Kiemelten fontos volt a kamarának az iparjogi helyzet tisztázása, hiszen véleményezési, hatósági jogkörének ellátásához ez elengedhetetlen volt. Még január 10-én kiadott egy körlevelet kerületének I. fokú iparhatóságainak címezve, amiben megpróbálja felmérni, hogy ebben a megváltozott helyzetben hogyan látják el - elsősorban az iparjogosítványok kezelésében - feladataikat. Néhány nappal később ugyanezeket a kérdéseket elküldte azoknak az iparhatóságoknak is, melyeket a korábbi rendelkezések a Kassai Kamarához soroltak, ami azonban ekkor még nem kezdte meg a működését, (így megkapták a sátoraljaújhelyi, sárospataki, tokaji, szerencsi, szikszói, abaújszántói, encsi I. fokú iparhatóságok is.) A beérkezett válaszok elemzéséből kiderült, hogy az iparhatóságok mindenütt folyamatosan ellátták feladataikat a háború végén, általában 2-3 hétig szünetelt tevékenységük a háborús események miatt. Csupán a sátoraljaújhelyi és szerencsi hivatal tartott több mint 6 hétig zárva. A legfontosabb nyilvántartások, az iparlajstromok több helyen épen, hiánytalanul átvészelték a háborús pusztításokat. Csupán néhány helyről jelen19
