A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai terve az 1997-2002 közötti időszakra
elősegíteni a vállalatok, vállalkozások stabilitását, az életképes vállalkozások versenyképességének erősödését. Még nem alakult ki a helyi piacvédelem megfelelő formája sem. Ennek megalapozásához a kamara folyamatos gazdaságelemző tevékenységet végez, amely szakmailag alátámasztja és a reál- folyamatok változásainak követésével aktualizálja a döntéseket. 3. EU-érettség Magyarország életében sorsdöntő évek következnek. Az EU-csatlakozásra való felkészülés a gazdasági, politikai, társadalmi életben jelentős átalakulásokat igényel. E folyamatban a gazdaság szereplőinek felkészítéséhez rendkívül sok információra, ismeretanyagra, működő nemzetközi kapcsolatra van szükség. A kamara mindezt a gyakorlatban alkalmazható módon közvetíti a gazdálkodó szervezetek felé. Emellett megtalálja és közvetíti azokat a szakmai-pénzügyi eszközöket, amelyek a vállalkozásokat képessé teszik a felzárkózásra. II. STRATÉGIAI FELADATOK 1. Önkormányzatiság Az erős gazdasági önkormányzat nem kisebb dolgot jelent, mint azt, hogy a gazdaság szereplői maguk határozzák meg azokat a kritériumokat, amelyek a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükségesek. A törvény ennek keretét biztosítja, az egyeztetési kötelezettség és az állásfoglalás lehetőségével, ám a tényleges döntési kompetencia nemigen érzékelhető. A már elért pozíciók: területfejlesztési pályázatok szakvéleményezése, szakképzőhelyek minősítése, az elérendő jogosítványok: pl. cégek minősítése, vállalkozások működési feltételeinek meghatározása, szakképzés, vásárfelügyelet stb.) mellett ilyen lehet a vállalkozások szakmai követelményeinek meghatározása, az etikus piaci magatartás megkövetelése, a tisztességes verseny feltételeinek meghatározása. 2. Gazdasági érdekvédelem A közjogi feladatok átvételének felgyorsításával a kamarai rendszer stabilitása nő mind a vállalkozások, mind a civil társadalom szemében. A kamarai tagok szakmai sokfélesége, a vállalkozások nagyságrendjének, gazdasági erejének különbözősége differenciált szolgáltatások bevezetését teszi szükségessé. A vállalkozások az információn túl egy erős gazdasági érdek- képviseleti munkát igényelnek. A gazdasági szféra szereplőit meg kell védeni a hatóságok esetleges túlkapásaitól, ki kell követelni az arányos teherviselést, a gazdasági törvények hosszú távú stabilitását, kiszámíthatóságát. Fontos, hogy a kamara a civil társadalomban is ismert és elismert legyen, ezért tevékenységének nyitottnak, ismertnek kell lennie. 198
