A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Az indulás évei, a kötelező tagságú kamara hat éve

jelentette, hogy a vállalkozások 1995 elején azzal találkoztak, hogy akara­tuktól függetlenül valaminek a tagjai lettek, ahol fizetniük kell (még ha nem is jelentős összeget) és ami még semmit nem adott nekik. Nem csoda, hogy különösen az igen rossz gazdasági helyzetben lévő térségben a kamara meg­jelenése sokuknál ellenérzést váltott ki és nagyon hosszú idő és nagyon kö­vetkezetes és elkötelezett munka kellett ahhoz, hogy ez az elutasító magatar­tás változzon. A törvény a feladatokat az európai államokban többszáz éve működő erős kamarák működése alapján határozta meg az általános gazdasági érdek- képviselet, a közigazgatás, a gazdaság- és kereskedelemfejlesztés területein. A szinte csak elkötelezettségben és lelkesedésben erős kamarai vezetés és munkaszervezet első feladatként az alapvető szolgáltatásokat szervezte meg tagsága számára, így adó-, pénzügyek, jogi, külkereskedelmi jogi, szál­lítási, minőségbiztosítási tanácsadásokat, az üzleti partner keresést. Egyér­telmű volt, hogy a közel 25 ezres tagságot személyes módon nem lehet ki­szolgálni, így a mindenki számára havonta megküldött újság, a Kamarai Hír­levél indítása jelentette az első szolgáltatást, amely 1995. márciusa óta min­den kamarai taghoz eljut. Kiállításokon és vásárokon való megjelenés, azok szervezése, üzletember találkozók, szakmai fórumok sora tarkította a kamara tevékenységét. A nemzetközi kamarai kapcsolatok terén a számtalan partner közül ki kell emelni a holland uttrechti kamara akkori nemzetközi igazgató­ját, Robert Hendrichs urat, aki a közjogi kamara működését rengeteg tapasz­talattal, tanáccsal segítette, s aki évente 6-8 kamarai tagunkat vitte ki vala­melyik uttrechti szakvásárra, megszervezve üzleti tárgyalásaikat és program­jaikat, mindezt egy pályázati forrásból finanszírozva. Ghéczy Zsolt úr a wiesbadeni kamara titkáraként és a hesseni-magyar vegyesbizottság megbí­zottjaként évente vállalkozói képzéseket, szakmai tanulmányutakat, kiállítá­son való megjelenési lehetőséget biztosított tagjaink számára. 1993-tól mű­ködik a Lillafüreden alapított „Kárpáti Kamarák Szövetsége”, amely első­sorban a magyarlakta területeken működő területi kamarák együttműködésén alapul öt ország részvételével. A törvény - az erős európai kamarák működéséhez hasonlóan - köz- igazgatási feladatokat is utalt a kamara hatáskörébe. Már régebben is kama­rai feladat volt az ATA CARNET, a származási igazolások hitelesítése, a kárszakértői tevékenység. Az első közigazgatási jellegű új feladatcsoport a szakképzés területén jelentkezett. A nem iskolarendszerű képzések vizsgáz­tatásában kamarai szakértők vesznek részt a vizsgabizottság tagjaként, elin­dult a mesterképzés, mestervizsgáztatás, amely elsősorban a Kézműves Ka­marában jelentett feladatot, a tanulószerződések megkötésénél a kamara ellenjegyzése kötelező lett. Felállt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 193

Next

/
Thumbnails
Contents