A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Az indulás évei, a kötelező tagságú kamara hat éve
Szilágyiné Baán Anna A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 Az indulás évei, a kötelező tagságú kamara hat éve A politikai-gazdasági-társadalmi rendszer változása a kamarai működésben is jelentős átalakulást hozott. A parlament 1993-ban megkezdte a közjogi kamarai rendszer megalkotásáról szóló törvény előkészítését, majd vitáját. A kamarai törvény - hasonlóan a magyar jogszabályozás egyéb területeihez - a német kamarai rendszert vette alapul. A kötelező tagságú, közjogi kamara felállításáról az 1994. évi XVI. sz. törvény rendelkezett, részletesen meghatározva az előkészítés módját, szereplőit is. Az év folyamán így a három köztestületi kamara: kereskedelmi és iparkamara, kézműves kamara és agrárkamara megalakítását kellett előkészíteni. A kamarák alakítására megyei és országos szinten Ideiglenes Szervező Bizottságok jöttek létre a munkaadói érdekképviseleti szervezetek részvételével. Tekintettel arra, hogy csak a megyei székhelyű szervezetek vehettek részt a folyamatban, a Heves és Nógrád megyei kamara önálló megalakulásához szükség volt a még önkéntes tagsággal működő megyei kamarák létrehozása. 1994. február 18-án létrejött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek mintegy 340 tagja volt, s a másik két megyében is hasonló módon megalakultak az önálló szervezetek, amelyek így együtt az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara tagjai maradtak, de alkalmassá váltak az új kamara alakításában való részvételre. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dr.Tomori Zoltán lett, főtitkára pedig Zórád István. A kamara addigi főtitkára, Bihall Tamás időközben egy nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó nagyvállalkozás vezérigazgatója lett, s emellett őt választották meg az új kamarát előkészítő Ideiglenes Szervező Bizottság elnökévé. Az adminisztratív feladatokat a kamara munkaszervezete látta el. A kamara szervezése nem ment könnyen, hiszen a törvény rendelkezéseivel ellentétben a vállalkozások adatait a központi kormányzati szervek nem adták át, így azokat a megyei kamarák a legkülönbözőbb helyekről, adatbázisokból gyűjtötték össze, majd válogatták szét az alakuló kereskedelmi és iparkamara, kézműves kamara és agrárkamara tagsági körébe. A feladatot az adatok pontatlansága, esetlegessége nehezítette. Az önálló jogi személyiségű vállalkozások adatait a Cégbíróságtól lehetett megszerezni, ám a fő tevékenység akkor még nem volt külön jelezve, így 187
