A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig - A kamarai munka újjászervezése 1945 elején
A Kamarai munka újjászervezése 1945 elején A második világháború utolsó, sok áldozattal járó fejezete megyénk számára 1944. november elején kezdődött, mikor a szovjet hadsereg elérte a mai Borsod-Aba új -Zemplén megye határait és megkezdte a német-magyar hadsereg kiűzését. November 9-én Mezőkeresztes, november 11-én Mezőkövesd, november 23-án Tokaj, Tárcái, december 3-án Miskolc, december 19-én Gönc, december 20-án Ózd, december 23-én megyénk mai területének egésze orosz fennhatóság alá került. Tizenhét helység 3 hétnél, huszonnégy 1 hónapnál hosszabb ideig volt hadszíntér. A háború óriási pusztulást okozott mind anyagiakban, mind az emberéletben. Ez utóbbit jelzi, hogy 1945 elején majdnem 44000 emberrel élt kevesebb a mai megye területén, mint 1941-ben, a háború megindulása előtt. (Különösen súlyos volt Miskolc vesztesége, ami a lakosság 17,7%-át érintette.)3 A kamara működése folyamatos volt ezekben a napokban, csupán akkor volt néhány nap szünet az ostrom idején, amikor a tüzérségi tűz életveszélyessé tette a közlekedést. December 4-én már nyitva volt a hivatal, december 6.-tól pedig megkezdte rendszeres tevékenységét. Szerencsére a kamarai székház csak minimálisan sérült meg (a Szinva-híd felrobbantása miatt ablakai betörtek), a hivatal berendezése épségben maradt. A kamara tisztviselői kara a miniszteri biztossal az élén szinte teljes létszámmal a helyén maradt és rögtön az ostrom után jelentkezett szolgálattételre. (Csupán egy segédtitkár távozott el családi okok miatt, valamint az ideiglenes titkárnőt tanítói szolgálatra berendelték.) 1944 végén, 1945 elején a fogalmazói karban 3 állandó tisztviselő dolgozott: Hollódi Kálmán nyugalmazott, de „szolgálati érdekből” a szolgálatban visszatartott főtitkár, Igaz János ügyvezető titkár és dr. Veress Jenő titkár. A segédhivatal 9 főt alkalmazott, 4 végleges és 5 ideiglenes tisztviselőt, azon kívül 1 altiszt, 1 kisegítő kézbesítő és 1 takarítónő alkotta a kamara személyi állományát. Az irattár épségben maradt, szintén sértetlen volt a védjegylajstrom, az áruminta lajstrom, valamint a törzskönyvi nyilvántartás is. A debreceni Ideiglenes Kormány iparügyi minisztere Takács Ferenc január elején körutat tett Borsodban, aminek során találkozott a Kamara vezetőivel is. Ekkor kérte, hogy a gazdasági élet, a közigazgatás újjászervezésének előkészítésére a kamara mérje fel, hogy milyen áru, ár és pénzviszonyok jellemzőek területén, milyen árukészletek állnak rendelkezésre, folyik-e termelés, milyen állapotban van a közlekedés és hírközlés, és hogyan látja a miskolci kamara az iparjogi helyzetet. 3 Varga G.-né (szerk.) 1970. 173. 15
