A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel

ne nyitott volna ki a front elvonulása után. A mezőkövesdi járás volt a kiskereskedelem szempontjából legaktívabb térség. Itt 1944 elején 554 bolt várta a vevőket, s 1945-ben a 484 működő üzlet több volt, mint a megye összes többi járásában működő boltok száma. A boltok napi bevétele 150-200.000 pengő volt, ami csaknem fele volt az ózdi járásban működő boltok bevételének. Ózd térségében a 321 üzlet helyett 201 volt működő képes, ill. rendelkezett megfelelő árukészlettel. A térségben viszont gyári munkások és bányászok laktak, akik rendszeresen kapták fizetésüket, szemben a csak agrárnépességű mezőkövesdi járással. Ózddal szemben a putnoki járás az ellenpéldát mutatja, ugyanis 41 boltja közül áruhiány miatt 1945 márciusáig egyetlen üzlet sem nyitott ki. A sajószentpéteri járásban 115 üzlet helyett 79 működött. Borsod vármegyében 1945 márciusában félezerrel volt kevesebb a kiskereskedelmi, pontosan a kereskedelmi üzletek száma, mint 1944 januárjában (1664 helyett 1158 bolt üzemelt).63

Mivel a kiskereskedő üzletek száma ismert volt, a következő statisztikai kimutatás a kiskereskedők teljeskörű összeírására irányult. Az összeírást Oszip István főispán rendelte el, aki egyben Borsod és Zemplén vármegyék közellátási kormánybiztosa is volt.64 Miskolc város helyettes polgármestere Honti Béla (1904—1987) mostmár nemcak Miskolcon, hanem Diósgyőrben és Hejőcsabán is köröztette a kereskedők összeírását elrendelő levelét. Eszerint „felhívom a városunk területén lakó és iparigazolvánnyal bíró kerekedő- ket, hogy a Kereskedelmi Testület székházában rendelkezésre álló kérdőívek átvétele és kitöltése végett jelen hirdetményem kézhezvételétől számított három napon belül jelentkezzenek, s a kérdőívet megfelelően kitöltve azt ugyancsak három napon belül a Kereskedelmi Testület székházában adják le. Diósgyőr területén lakó kereskedők a kérdőíveket a közigazgatási kirendeltségnél a községházán, míg Hejőcsaba területén lakó kereskedők a kérdőíveket szintén a közigazgatási kirendeltségnél vehetik át.65 A benyújtott kérdőíveket - folytatódik a polgármester levele - a kereskedők által a most folyamatban lévő igazolási kérdőívekkel össze fogom hasonlítani, s amennyiben a két bejelentés között hiány mutatkoznék, a távolmaradókkal szemben szigorúan fogok eljárni.”66 A kereskedőknek 7 pontra, vagy kérdésre kellett válaszolni. Nevezetesen az üzlet „cégszerű neve”, pontos helye (utca, házszám), a ténylegesen árusított termékek köre, a tulajdonos születési éve és családi

63 B.-A.-Z. m. Lt. XX. 201. 23.395/1945.

64 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/c. 5960/1945.

65 1945. január 1-től e két település Miskolchoz való csatolása hivatalosan megtörtént, de ez ellen mint a kisipar, mind a kereskedők érdekvédelmi testületéi tiltakoztak. Mivel a kérdés vizsgálatot és belügyminiszteri állásfoglalást kívánt, annak megszületéséig mindkét helyen közigazgatási kirendeltségeket működtetett Miskolc. Később ezeken a helyeken alakultak meg és működtek a kerületi tanácsok.

66 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/c. 5960/1945.

123