A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel

ilyen jellegű (s egyben utolsó) összeírást láthatjuk benne, s mint ilyen forrásértékű adathalmaz. A Kamarának néhány napnyi határideje volt a jelentés készítésére, amely arra enged következtetni, hogy nem történt „friss” adatgyűjtés, hanem a kamarai-adattár anyagát használták fel a kereskedelmi cégekkel kapcsolatban.60

Miskolcon 4 kereskedelmi „vállalat” működött:

1. A „FUTURA” Kirendeltség, amelynek székhelye Budapest volt, miskolci központja 1938-ban alakult, telephelyei Miskolcon kívül a környező valamennyi járásban voltak. Eredeti feladata mindennemű terményfelvásárlás volt, 1945-ben a készletek feltárásával, felkutatásával foglalkozott.

2. A „Hangya” Szövetkezet miskolci kirendeltsége 1920-ban alakult. Helyi telepei a Kisavas 20. szám és a Zsolcai kapu 38. szám alatt voltak. 80 szövetkezet áruellátása volt a feladata. (A jelentés nem említi, hogy az 1944. június 2-ai bombatámadás alkalmával a Zsolcai kapui épülete megsérült, s a front hetei alatt a Hercz-gépgyár fel- robbantásakor további károsodást szenvedett. 1946-ban került sor az épület felmérésére, s akkor eldöntendő volt, hogy a kijavítás olcsóbb-e, vagy célszerű új épületet és máshol felépíteni. Erre azonban a szövetkezet 1948-ban történt megszüntetése miatt nem került sor.)

3. A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete” miskolci kirendeltsége 1943-ban alakult. A Széchenyi u. (akkori) 23 szám alatt volt székházuk, központjuk pedig a fővárosban. Elsősorban olajos és vetőmagvak felvásárlására, utóbbiak értékesítésére vállalkoztak. Miskolcon kívül Borsod, Abaúj, Zemplén és Gömör vármegyék területén 123 szövetkezet tartozott kötelékébe.

4. „Magyar Köztisztviselők Szövetkezete”. A budapesti székhelyű vállalat 1943-ban alakult, s Miskolcon a Széchenyi u. 18. és 85., valamint a Baross G. u. 28. alatt voltak üzletei. „Közszükségleti szövetkezeti áruk felvásárlása és árusítása” volt a cégbejegyzés szerint a tevékenységi köre.

A már Miskolchoz tartozó Újdiósgyőrben 1921-től működött a Hangya, más „egyéni” vagy „szövetkezeti” vállalkozás nem volt. Az edelényi járásban Hangya Szövetkezet működött Abodon (1920), Boldván (1920), Borsod- szirákon (1921), Disznóshorváton (1904), Dövényben (1911), Edelényben (1900), Hangácson (1911), Lakon (1903), Múcsonyban (1902), Rakacán (1906), Rudabányán (1903), Szalonnán (1920), Szendrőn (1920), Szendrőlá- don (1900), Szuhakállón (1901), Szuhogyban (1898), Viszlón (1912) és Zilizben (1920). A mezőcsáti járásban Ároktőn (1918), Ernődön (1939, Gelej60 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 57.398/1945.

120