A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel

A szovjet katonai parancsnokság jelenléte, (az ipari termelés, az üzemi helyreállítás és a kereskedelem beindításában vállalt, utasításokra épülő szerepe) iparjogi bizonytalanságot gerjesztett. A testületek a főszolgabírótól, a kamara a polgármestertől vagy az alispántól igyekezett megtudni, a régi joggyakorlat milyen mértékig érvényesíthető a szovjet jelenlét körülményei között: „szükséges lenne tudnunk - írják a szakminiszternek -, hogy a megszálló katonai parancsnokság, vagy a felsőbb polgári hatóságok, adtak-e ki rendelkezést abban a kérdésben, hogy területükön ma milyen törvények, így egyebek között milyen iparjogi törvényes rendelkezések vannak érvényben. Különösen nem nélkülözhető az iparjogosítványok kiadása kérdésében a kérelmek elbírálásánál annak ismerete, hogy az iparűzés korlátozására vonatkozó eddigi rendelkezések, közöttük a zsidók jogait korlátozó törvények és rendelkezések hatályukat vesztették-e, és hogy az 1939. II. te. alapján kiadott kereskedelmi és ipari vonatkozású intézkedések - pl. a kereskedői kijelölésekre vonatkozóak - mennyiben vannak hatályban. ... kérjük méltóz- tassék e célból a megfelelő rendelkezést a lehető legrövidebb idő alatt kiadni.”56 A zsidók jogfosztásával kapcsolatos törvények és rendeletek nagyszámú iparost és kereskedőt érintettek Miskolc (is), akiket gettóba szállítottak, azok helyére üzletvezetőket, a „távoliét” idejére vagyongondnokokat neveztek ki. A gettókat túlélők kezdtek visszatérni, s lakásaikba, üzleteikbe, üzemeikbe más személyeket találtak. A Nemzeti Bizottság igaz igyekezett az adott körülmények között megoldásokat keresni, de az Ideiglenes Nemzeti Kormány csak 1945. március 17-én fogadta el ezt a rendeletet, amelyben hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket és az összes zsidó ellenes rendelkezéseket.57

A Kereskedelmi és Iparkamara 1945. február elején küldte el újabb helyzetjelentését Debrecenbe a kormánynak.58 A Kereskedelmi Minisztérium öt kérdéskörre kért részletes adatokat. Nevezetesen az áruellátás, az áralakulás, a munkabér-alakulás, a közlekedés és az ipari közigazgatás eredményei- tehertételi érdekelték. Az árakkal kapcsolatban erőteljesen hangsúlyozták, hogy január elejéhez képest is észrevehetően romlott a helyzet, s „ma Miskolcon és környékén valóságos áranarchia dúl. Az élelmiszerek és elsőrendű közszükségleti cikkek ára mérték nélkül tovább emelkedik. Különösen a kulcscikkek: a zsír, a szalonna, a cukor, a hús, a liszt, a kenyér, a petróleum értek el óriási árakat, de az iparcikkekben sem ritkák a 10-100-szoros árak....Székvárosunkban ki van ugyan néhány helyen ragasztva egy kis,

a „felszabadulás”, sem a „megszállás” fogalmakat, szinte általánosan „változásaként minősítik a történelmi eseményeket, a közelmúltat és a jelent.

56 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35/1945.

57 200/1945. M. E. rendelet (B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 1208. eln./1945.

58 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 241/1945.

117