A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata az ipartestületekkel

hagyták. A pénzek elértéktelenedése várható volt, az emberek még a régi címletekben bíznak, de egyre nagyobb teret nyer a cserekereskedelem. Szervezeti szempontból fontos, hogy a kövesdi járásból Szentistván, Tárd és Cserépváralja, még a mezőcsáti járásból Mezőnagymihály a keresztesi járásba tartozzon. Ezzel a szervezeti változással egyidőben új vezetőségeket is választani kívánnak.47

A Mezőcsát járási ipartestület 1944. november 4-e és 1945. január 6-a között függesztette fel működését. A testület elnöke és tagjai (5+14+3 fő) folyamatosan végzik munkájukat. A választmány tagjai közül katonaként többen meghaltak. A testület teljes vagyona, épületének berendezései a háború alatt megsemmisültek. Az épületet találat érte, így a pincében elhelyezett irattáruk is elégett. A testület házipénztárában pénz nincsen a tagdíjak befizetése viszont lassan elkezdődött. A tanonciskola és a tanfolyamok tanárok hiányában még szintén nem kezdődtek el. Az ipari tevékenység gépek és szerszámhiány miatt még nem kezdődött el. Az elrejtett árukészleteket a katonaság felhasználta, a vas-, a fém- és a bőranyagot lefoglalták, erőszakkal elvitték. Egyedül az üvegesek kezdték meg eddig a munkát. Kereskedelmi forgalom nincs, az áru mindenütt hiányzik. A járás területén ipari nyersanyag sehol sem lelhető fel. A helyi iparosok árszabása megszűnt, csak élelmiszerért dolgoznak. Az orosz járásparancsnok utasítása szerint a bevonulásuk előtti árak az irányadók, a magyar közigazgatástól új árszabást nem kaptak. Ipari alkalmazottak nagyobb számban nem voltak, ilyen jellegű ipar sem volt. A munkavállalók többségét viszont katonai szolgálatra hívták be. A pénz értékének „mozgását” nem tapasztalták, mert annak helyét a csereüzletek váltották fel.48

* * *

A Kereskedelmi és Iparkamara ipartestületektől gyűjtött és összegzett anyaga 1945 elejének első felmérése a front utáni helyzetről.49 Általános jellemző, hogy a front, ill. a harcok helyszínváltozásának megfelelően Borsodban 1944. november-1945. január között szünetelt a testületek működése. A testületi vezetés, ill. vezetők túlnyomó többsége helyén maradt, s viszonylag pontos képe volt a háború utáni ipari és kereskedelmi állapotról. Sok helyen az épületkárokhoz párosult az irattár részleges vagy teljes megsemmisülése is. A tagok jelentkezése, a munka és a tanoncoktatás nehezen indult be. A műhelyek, falusi ipari üzemek kivétel nélkül szerszám és nyers47 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.272/1945. 7258/1945.

48 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 7258/1945.

49 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 25.743/1945. alatt az abaúji és a zempléni kerületek, ill. járások anyaga is fellelhető.

113