A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata az ipartestületekkel
és Hejőcsaba képesített iparostársadalma beolvadt az egységes miskolci ipartestületbe.19 A szakmatörténet bemutatása előtt a gazdaság állapotára vonatkozó 1944. és 1945. évi főbb jellemzőket emeljük ki a beszámolókból. Általánosságban megállapítható volt, hogy „Miskolc három hétig tartó ostroma20 óriási értékpusztításokat okozott. .. .Megfelelő idő kell még arra - rendes statisztikai felvétel alapján hogy az ipari értékek pusztulásáról teljes és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, de máris megállapítható, hogy az ipari műhelyek kárai - berendezésben, felszerelésben, áru- és anyagkészletben - pótolhatatlanok. A szakosztályi beszámolók szerint a motoroknak és munkagépeknek - teljes vagy részleges megsemmisülésük, a harcok során történt lefoglalásuk és elhurcolásuk miatt - a faiparban 30%-a, fémiparon belül az autó- és villanyszerelő, a géplakatos műhelyek 80%-a, a bőr- és ruházati ipar gépparkjának 40%-a, a vendéglátás és húsipar technikájának 90%-a, a nyomdagépek 70%-a semmisült meg. Az építőipar kárai (állványok, fa alkatrészü munkaeszközök és gépek) elérik a 100%-ot. A háborús években az építőipart az a rendelkezés is sújtotta, amelyben az Ipari Hivatal minden anyagot a hadigépezet támogatása (útépítés) és az óvóhelyek építése céljából tartalékolt, ill. felhasznált (a magánépítések anyagkiutalását felfüggesztették.)” Az ipartestület a háború hat éve alatt legfontosabb feladatának a polgári szférában a nyers- és feldolgozási anyagok biztosítását tartotta. A kereskedelmi és iparkamarának utoljára 1944. március 3-án szolgáltattak adatokat az anyag- gazdálkodás rendjéről és nehézségeiről. Mivel a kamarai jelzések és a reagálások (intézkedések) között általában 4 hónap telt el, 1944 júliusára volt várható érdemi segítség. Ekkor született meg a 32.600/ 1944. Ip. M. sz. rendelet, amely a magánépítkezéseket megszüntette, készletfelhalmozásra utasította a gyárakat, ahol viszont a felhalmozott építőanyag (tégla és cserép) a további termelés akadályává vált. (Ezek akkor sem voltak felhasználhatóak, amikor számbavették, hogy a Miskolcot ért légitámadások során több mint 100 ipari műhely károsodott, vagy teljesen megsemmisült.)21 Az 1944. február 27-én tartott választáson, ill. közgyűlésen az ipartestület elnöke, egyben a Kamara alelnöke Duvalovszky Mihály műbútorasztalos lett, még Kovács Lajos jegyző helyére (aki 1920-1944 között töltötte be ezt a tisztet) Skody Károlyt választották. Az általuk 1944. december 31-én ösz- szeállított statisztika szerint a faiparnak 190, a fémiparnak 270, a bőriparnak 19 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 9417/1947. 20 Ez nem szószerinti ostromgyürűt és fegyveres harcot jelent, hanem azt, hogy a közigazgatás és főleg a szolgáltatás 3 hétig nem működött, szünetelt a városban. Ez a három hét 1944. november vége és december első fele közé helyezhető. Az ipartestület beszámolója november 17. és december 4. közé teszi ezt az időszakot B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35824/1945. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35824/1945. 101
