Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok. Széphalom, 1811. - Kazinczy Könyvtár, Hasonmás kiadás (Miskolc, 1986)

Horvát, te vagy? Ölellek, e'rdemes, Legérdemesbb, legkedveltebb tanítvány ! Menj! fussd a' pályát! Re'vaink benned él. KIS És BERZSENYI. Kölömbözök és eggyek arczaik, Mint lenni kell a' szép testvérekének, Kik eggy anyának nőttek karjain, És bájaiban megosztva részesek Aranyszög fürtök ékesítik az Eggyiknek fenn-költ homlokát, 's cyáne' Színét felülhaladt >nagy szép szemek Szikrázna^ a' játékos ív alól. A' másik barna selymet húllogat Párószi márvány vállain alá ; 'S melly Isten álljon ellent, a" midón E' két setét csillag tüzel reá? Az eggyik Spártai karcsú szép leány, Körúlaggatva a' párducz' leplegével, Kit a' hegyekbea sújtott-meg nyila.