Trefort Ágoston önéletleírása (Sátoraljaújhely, 1991

ti elhallgattátok előlem, de én mégis tudom; ő halott!" és könnyekre fakadt. Semmi sem indokolta, hogy továbbra is elhallgassuk az igazságot, így megmondtam neki, s kértem, hogy legyen nyugodt, hogy megmaradhasson nekünk. Ekkor úgy tünt, mintha mégis megmaradna, mivel az éjszakája nyugodtabb volt; reggel levest kívánt, ami már több mint nyolc napja nem történt meg, de mindez már csak egy utolsó fellángolás volt; 11 óra tájban görcsök rohanták meg, s fél egyre már halott volt! Ki tudná fájdalmamat, kétségbeesésemet leírni! Azt gondoltam, ezt nem fogom túlélni! Mégis túléltem, s jöttek még újabb félelmek, újabb rémületek, újabb fájdalmak! A parasztfelkelés

14 két mérföldnyire innen tört ki, s félelmetes öldöklés kezdődött. Hasonló sors várt volna ránk is, s biztos utol is ért volna minket, ha a kassai katonaság csak huszonnégy órával is később érkezett volna meg. Közben a hetvenéves nagymama, ahol akkor laktunk, megbetegedett és augusztus 7-én meghalt. Atyám 60., anyám 40. évében volt. Béke poraikra! A fertőzéstől való félelem miatt szeptembertől fogva teljesen elzárkóztunk