Trefort Ágoston önéletleírása (Sátoraljaújhely, 1991

1848 - ban Eötvös Józseffel együtt önkéntes száműzetésbe vonult külföldön, amikor lát­ta, hogy lehetetlenné válik a királyi udvarral való megegyezés. Az abszolutizmustól elhatárolja magát. Naplója jól tükrözi akkori tevékenységét: gazdálkodik és olvas, művelődik. Energiák feszülnek az érett, tapasztalt emberben, de nincs lehetősége arra, hogy eszméit, ötleteit megvalósítsa. Az, hogy az 1850-es évek második felében önéletrajzot ír, némileg pótcselekvésnek is felfogható. Napi fogla­latosságait jellemzően ülusztrálja egyik le­velének részlete: „Én egy lépést sem mentem ki a szobából, írtam, olvasgattam és szivarozta egész nap... ma kimentem dé­lelőtt egy órára, megnéztem a béreseket kik trágyát hordtak, néztem a szecskavágót s meglátogattam a bárányokat..." (1856) Nem véletlen, hogy 1859-ben abbahagyja, s nem is folytatja feljegyzéseit. Felgyorsulnak az események, s nincs többé ideje arra, hogy asztalhoz üljön, s élete folyásának ese­ményeit naplószerűen papírra vesse. 1860-ban egyik szervezője a Békés me­gyei Gazdasági Egyesületnek. A maga bir­tokán, Csabacsüdön kevés tőkével is szép gazdasági eredményeket ér el.

Next

/
Thumbnails
Contents