Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

398. Balatonszabadi. A közékori erődített templomot 1683-ban pusztították el a törökök. Rendkívül csekély alapfal maradványait esetleg torony erősítette: Magyar Kálmán jelentése, RF No.37.1984. 99. 399. Csesznek. Mind az alsó vár, mind a felső vár a XV. században épült, bővítései pedig XVTI-XVIII. századiak, legalábbis az 1980-ban újra megkezdett ásatási eredmények alapján: Juan Cabello-Feld István-László Csaba: RF No.34.1981. 95. 400. A középkori Nyék dombon álló várépületét földsánc, elővár, palánk övezte. 1316-tól a XVI. század elejéig állt fenn. Kísérő leletanyaga XVI-XVI. századi. Miklós Zsuzsa RF No.35. 1982. 116-117., RF No.36.1983. 99-100, RF No.37. 1984.110. 401. Fonyód várát XIV. századi téglából épült templom körül emeltette Magyar Bálint, 1547 körül. Belső és külső várból állt, belső várában nagyobb torony alapfalait találták meg. Palánkfal szerkezetét is sikerült meghatározni. A téglalap alakú erődítés egy alkalommal leégett, 1575 táján a török végleg lerombolta. Az egykor Szigligettel összekötött védelmi rendszer fonyódi hídfő szerepet betöltő várának közelebbi alaprajzát, védőműveit nem ismerjük. Ásatása és a templom állagmegóvása 1957-59 között történt. Fitz Jenő ásatási jelentései: RF No.10.1958. 46-47, RF No.13.1960. 89. 402. Kalló egykori várának ma nincs látható maradványa, jóllehet a település széle őrzi az egykori bástyák és a kapu, a kivezető út nyomvonalát. Leírása megfigyelésen, és nem ásatáson alapszik. Vö. Koroknay Gyula: A kallói vár. JAMÉK Il.k. Bp. 1961. 87-88. és a XXV. t. - Leletanyagából XV. századiakat dolgozott fel: Magyar Kálmán: A nagykállói vár pecsételt kerámiája. Uo. XL k. Bp. 1969. 97-114. és 86. ábra. 403. Kaposvár törökkori hadtörténeti szerepe ismert, építéstörténete azonban ezidáig tisztázatlan. A vár területén 1958-ban rövid leletmentő ásatást végeztek. 28 db tölgyfagerendát, XVI-XVII. századi leleteket találtak: Takáts Gyula ásatási jelentése, RF No.ll. 1959. 63. - 1931-ben felmérés készült a várról. Ennek alapján készült rajzot közöl Zádor Mihály: Kaposvár. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1964. 43. (25.ábra). Több építési periódust különít el: 43-44, 50. Ugyanígy foglalt állást: Koppány Tibor i.m. 1976. 164. Álláspontjukkal szemben megfontolandó ellenvetést közöl Fügedi Erik i.m. 1977. 184. kételyeivel, ásatás nélkül nem lehet eldönteni a téglavár keletkezésének kérdését. A magunk részéről a ma látható kerek, illetve két négyszögletes tornyot egyidőben épültnek ítéljük, tehát Fügedi nézetét valljuk. 404. Kisnána XV. századi várát a törökök 1543-ban, majd végleg 1560-ban elfoglalták. XVI. századi új építésre vagy a romok helyreállítására utaló nyomok azonban nem kerültek elő az 1962-65 között végzett ásatásokon. Pamer Nóra: Kisnána. In: Várépítészetünk... 182-183. 405. Nyírbátor 1364-ben már álló udvarházát a XV. század végén alakíttatta várkastéllyá Báthori István erdélyi vajda, országbíró. 1954-1972 között rendszeres régészeti feltárást folytattak az épület körül, de a feltárt anyag - gótikus és reneszánsz kőelemek, XV. századi alakos kályhacsempék, másfelől XVIIXVIII. századi táltöredékek - éppen nem bizonyítják a XVI. századi esetleges erődítési munkálatokat. Vö. Csallány Dezső ásatási jelentései, RF No.ll. 1959. 75, RF No.13. 1960. 112, RF No.15. 1962. 89, továbbá Magyar Kálmán ásatási jelentésével, RF No.24. 1971. 90, uő.: A nyírbátori Báthorivárkastély története és kutatása, Szabolcs-Szatmári Szemle 1975. 3.sz. 43-45, uő.: i.m. 1974. 16-19, 4, 9. ábrák. 406. Salgó XIII. század végén épült várának minden védőműve korábbi a XVI. századnál. Leletanyagának túlnyomó többsége viszont XVI. századi. 1554-ben került török kézre, későbbi pusztulási rétege ostrommal hozható kapcsolatba, esetleg a hosszú török háború eseményeivel. Feld István ásatási jelentései, RF No.35.1982. 129-130, RF No.36.1983. 117, uő.-Tárnoki Judit RF No.37. 1984. 125. 407. Simontornya XIII. század végi vára további átépítései nem keltezhetők 1500 utánra. Régészeti feltárására 1960-ban, majd 1964-1970 között került sor, bevezetve és elősegítve a műemléki helyreállítást. A kísérő leletanyag a XVI. század elejével zárul, jóllehet a vár nem csupán 1543 után, szandzsák székhelyként, hanem még a Rákóczi-szabadságharc folyamán is számottevő erősség volt. - Lócsy Erzsébet: Simontornya. In: Várépítészetünk... 245, 249. - Uő.: Előzetes jelentés a simontornyai várban végzett építéstörténeti kutatásról AÉ 101. évf. 1974. l.sz. 127, 136-137. 408. Solymár évtizedekkel ezelőtt már kutatott várának újabb feltárása tisztázta, hogy XIV. századi övezőfalán belül XV. században öregtornya (lakótornya?) épült. Leletanyaga XV-XVI. század. - Feld István ásatási jelentése, RF No.30.1977. 67-68. 409. Somogyvár erődített kolostorának törökkori szerepéről írt Csorba Csaba i.m. 1974. 17-19. Az általa idézett egykorú adatok (48.sz.j.) szerint fortalitium volt. - Koppány Tibor i.m. 1976. 173. szerint azonban az erősség már a XV. században elpusztult, és a törökök is csak akarták megerődíteni 1555ben, de ebből semmi sem valósult meg. az 1973. óta folyó ásatások - amennyire láttam - csak az Árpád-korral kapcsolatban hozható erődítésnyomokat tártak fel, jóllehet egészen bizonyos, hogy Ferdinánd katonaságot tartott fenn Somogyváron.