Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

325. Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai. Pécs, 1966. 9. Rekonstrukciós rajz uo. 17. (13.SZ.). Keltezése szerint a torony legkésőbb 1400 körül már állt. - Okleveles adatok alapján másként keltez Gerő László: Szigetvár. In: Várépítészetünk, 267. 326. Közli, a rekonstrukciós rajzzal együtt Kováts Valéria i.m. 20-21. (15.kép). Építéséről: Marosi Endre i.m. 1974. 60-61. 327. Az egykorú ábrázolásokat értékelte Papp László: Szigetvár XVI-XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai. JPMÉ 1965. évi Évkönyve, KNy, 218. 328. Részletesebben Marosi Endre i.m. Hadtörténet, 187-188. 329. Uő.: uo. 189-192. 330. Fodor Pál i.m. 1979. 376. 331. Papp László i.m. 1965. 216. (2.kép), és 219. (3.kép), értékelés uo. 217. 332. Uő.: uo. 214. - Kováts Valéria ásatási jelentése, RF No.19.1966. 78. 333. Uő.: RF No.17.1964. 84-85., RF No.18.1965. 81. 334. Molnár József: Szulejmán szultán dzsámija Szigetvárott. Művészettörténeti Értesítő 1976. 2.sz. 90-94. - Az óvárosban felállított, Ali pasa dzsámijáról: Gerő Győző i.m. 1980. 59-63. (39-53. kép). 335. Kozák Károly: A szigligeti vár. Bp. 1960. 29. Uő.: Szigliget. Bp. 1961. 11. - Gerő László i.m. 1968. 106. és 43.SZ.J. 336. Kozák Károly: Szigliget. In: Várépítészetünk...271. Alaprajz 275. (206.sz.), azonban a tájolás nincs összhangban a leírt szöveggel. Ahhoz képest csaknem 90 fokkal jobbra esik az északi irány. Ezért most eltérünk az alaprajzon megadott északi iránytól, egyezően pl. Koppány Tibor leírásával, i.m. 1976. 285. 337. A két rajzot közli Kozák Károly: Várépítészetünk 275. (204-205.sz.). További eseménytörténet uo. 272. 338. Uő.: No.20.1967.102-103. 339. B.Szatmári Sarolta: A tatai vár feltárása. M 1971. 2.sz. 77., ill. 78. 2.sz.kép. 340. Engel Pál i.m. 1977. 160. szerint Tata 1410-ben még oppidum várát, ill. várnagyát először 1430-ban építik. - Más, okleveles adatokra hivatkozva B.Szatmári Sarolta 1397-1411 közé keltezi az építkezést, azonban nem idézi az oklevelek szóhasználatát, ami perdöntő lehetne: i.m. 77. - uő.: Tata Várépítészetünk, 277. 341. B.Szatmári Sarolta i.m. 1971. 77-78. A vár alaprajzát közli uő.: Várépítészetünk 278. (208). 342. Ezeket az utóbbi építkezéseket Parádi Nándor valószínűsítette, Bonfini leírásának és egy 1543. évi oszmán ábrázolásnak a meggyőző összehasonlításával: Tata várábrázolása Matrakcsi Nászuh krónikájában. Történelmi Szemle, 1973. l-2.sz. 146. 343. A tatai török őrségben szolgálatot teljesített 1558-59-ben néhány fő kézműves is: Fodor Pál i.m. 1979. 385. és 62. sz.j., továbbá B.Szatmári Sarolta ásatási jelentése: RF No.26.1973. 114. 344. A vár kapitányáról elnevezett Ferrando-bástya először azon az alaprajzon szerepel, amit az újabb kutatás Turconnak tulajdonít. Ebben az esetben feltehetően Parádi Nándornak van igaza, aki 1570-re keltezi az alaprajzot i.m. 1973.143. és 7.sz.j. B.Szatmári Sarolta elfogadja Turcot szerzőnek: i.m. 1971. 76. Ebben az esetben következetlenség az alaprajzot 1572-re keltezni: Várépítészetünk, 281. - Az alaprajzot közli: Parádi Nándor i.m. 1973. 144. (2.sz.), némi átrajzolásra vallóan B.Szatmári Sarolta: Várépítészetünk, 277. (207.sz.). - Nyilvánvaló sajtóhiba az építkezések 1650-es évekre keltezése uo. 280. 345. B.Szatmári Sarolta: Várépítészetünk, 281. - A déli oldal fontosságát hangsúlyozza az oszmán forrás alapján Parádi Nándor i.h. 76-77. 346. Bizonyára elírás, hogy 1594-ben két hónapig ostromolták volna a törökök Tatát, vö. B.Szatmári Sarolta: Várépítészetünk, 277. - Az 1597-i ostromról: Marosi Endre i.m. Hadtörténet, 221-222. 347. B.Szatmári Sarolta ásatási jelentése, RF No.25.1972. 104. 348. Uő.: RF No.19.166. 80., i.m. 1971. 79., valamint a 357. és 361. jegyzetben idézett jelentések. 349. A Csúcs-hegyi várat ismerteti Koppány Tibor i.m. 1976. 292. Szerinte a vár első hiteles említésének időpontja 1327., a megelőző oklevelek hamisak. A vár építési idejével kapcsolatban elképzelhetőnek tartja a XIII. század második felét. 1627, 1652-ben adja meg a törökkori említések időpontját. A várat többen is 1267-re keltezik: Ka m pis Antal: Tihany műemlékei. Bp. 1957.13., Zákonyi Ferenc: A tihanyi vár három alaprajza. M 1963. 4.sz. 230. Levárdy Ferenc: Tihany, apátsági templom. (TKM Kiskönyvtár) Bp. é.n. 2. 350. Kralovánszky Alán jelentése, RF No.36.1983.125. 351. Csorba Csaba i.m. 1974.17-20. 352. Kralovánszky Alán i.h. 1983. 125. - Uő.: Turco rajzát lényegében tervnek minősíti. - Turco és Leuckharden rajzait kiadta Csorba Csaba i.m. 1974. 24. 7.kép., ill. 29. 15.kép. Ő elfogadja Turco hitelességét, 22-25. - Törökkorra keltezett várfalmaradványt később is felfedeztek; az apátsági templom nyugati homlokzata előtt. Vö. Uzsoki András jelentése, RF No.37.1984.129.