Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

265. Pest várostörténetéről: Gerevich László: A pesti és budai vár. Budapest Régiségei XXIV.k.l. Bp. 1976. 47. - írásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről. Uo. 313., 321. 266. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. In.: Gerevich László főszerk.: Budapest története Il.k. Bp. 1975. 164. - Csorba Csaba: A pesti városfal vázlatos története, uo. 356. Ide tartoznak azok a - Kubinyi Andrásra hivatkozó - adatai, i.m. 352 és 15.sz.j., amelyek szerint egy 1493. évi oklevél emh'ti először Pest városfalát, 1512-ben a Hatvani kaput, 1516-ban és 1522-ben a Bécsi kaput. 267. írásné Melis Katalin i.m. 1976. 313., 321., 332. Más véleményt hangoztat Csorba Csaba i.m. 356. Őszerinte Pest jogtörténeti fejlődése és a rondellák formája alapján későbbi török építkezést kellene feltételezni. - Fekete Lajos szerint sem történeti kútfő, sem régészeti bizonyíték nem igazolná, hogy a törökök - karbantartást kivéve - építkeztek, vagy újonnan építkeztek volna a pesti városfalon. Vö. Fekete Lajos-Nagy Lajos i.m. 1975. 358-359. - A régészeti bizonyítékok valóban hiányoznak, erről ír írásné Melis Katalin i.m. 321. és lényegében Csorba Csaba is, i.m. 350. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a rondellák esetleg a törökkorban épülhettek, de ezt még bizonyítani kellene feltárások révén. 268. írásné Melis Katalin i.m. 1976. 333. 269. Csorba Csaba i.m. 1976. 358. 270. Részletesebben: Kubinyi András i.m. 1975. 200., 208-209., 229-230. 271. A pesti városfalak régészeti kutatása 1968-1975 között történt: írásné Melis Katalin i.m. 313. - A rondellákkal megerősített városfal alaprajzát és értékelését közli Gerő László i.m. Várépítészetünk, 328-329. és 243. sz. rajz. - Pest erődítéstörténetének tömör összefoglalását adja uő. i.m. Budapest enciklopédia 1970. 247-248. (Vö. uo. 244-245.) - Az itt leírtakhoz mérten némiképp eltérő eredményre jutott írásné Melis Katalin i.m. 322. a Hatvani kapuról; 324., egy rondelláról; 325. a Kecskeméti kapuról; 326. egy másik rondelláról; 323. az északi rondella közelében lévő alapfalakról. Vö. Csorba Csaba i.h. 272. Détshy Mihály: Sárospatak. In: Várépítészetünk, 217-226. Angelini felmérése uo. 217. 156.sz. - Az építési periódusok szerinti helyszínrajzot közű uő.: Sárospatak, Rákóczi-vár (TKM Kiskönyvtár) Bp. é.n. hátsó belső borítóján. 273. J.Dankó Katalin ásatási jelentése: RF No.30. 1977. 66., RF No.31. 1978. 117., RF No.37.1984. 51-52. 274. Uő.: RF No.32. 1979. 133. a várárokról, RF No.35. 1982. 132. a keleti külső fal kapurendszeréről, RF No.37. 1984.125-126. a nyugati külső várfalról. 275. Pamer Nóra-Tóth Melinda: Sárvár. In: Várépítészetünk...227., alaprajz 229. (164.sz.), vö. Dercsényi Balázs: Sárvár, Nádasdy kastély (TKM Kiskönyvtár) Bp. é.n. hátsó belső borítójának színes alaprajzával. 276. Fügedi Erik i.m. 1977. 186. - Az itt közölt adatok nem elegendőek annak bizonyítására, hogy ezt a várat Újvárnak nevezték volna, amint ez a szakirodalomban elfogadott tényként olvasható, pl. Pamer Nóra: A sárvári vár védelmi rendszere. In: Savaria, 2.k. Szombathely, 1964. 145. Borovszky Samura hivatkozva (3.SZ.J.) 277. Pamer Nóra-Tóth Melinda i.m. 230. 278. Uők.: uo. 232. „nem a leghaladottabb", „régi", azaz elavult építkezésnek tekintik ezeket a bástyákat. Bizonyos értelemben igazuk van, de csak annyiban, hogy a bástyák homlokzatának az aránya - állításukkal ellentétben - kevés a kötőgátakhoz mérten. Ezzel szemben a tűzvezetés tökéletes, ezt bizonyítja az itt közölt színes felvétel. - Nádasdy Ferenc sárvári udvaráról, a szellemi irányzatokról vö. Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején. In: Savaria I.k. Szombathely, 1963. 239-250. 279. Dr. Naszádos István: Sárvár. 3., átdolgozott kiadás, H.n. 1980. 46. 280. Fügedi Erik i.m. 1977. 187. - Czeglédy Ilona: A siklósi vár. M 1966. 2.sz. 77. 281. Engel Pál i.m. 1977. 150. 282. Czeglédy Ilona: Várépítészetünk, 237-241., és 238 (170/l.sz. alaprajz) 283. Uo. 242-244., és 172/2.sz. alaprajz. Haüy felmérését kiadta Gerő László i.m. 1955. 301. 284. A szakirodalom alábecsülte a védők teljesítményét. - Részletes leírás: Marosi Endre i.m. 1975. 438439. 285. Fodor Pál i.m. 1981. 368. (88.sz.j.) 286. Gerő Győző i.m. 1980. 63. és 54-62. képek. Malkocs bég dzsámijáról. 287. Vö. Czeglédy Ilona ásatási jelentésének adatával: RF No.19.1966. 73. 288. CSándor Mária ásatási jelentései: RF No.27.1974. 102., RF No.28.1975. 134. 289. Fügedi Erik i.m. 1977. 188. - A lényegesen korábbi keltezést joggal említi Kovács Béla: Sirok. In: Várépítészetünk, 252., a felsővár kaputornyáról írva.