Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

161. Parádi Nándor: Gyula. In: Várépítészetünk... 170-174. Alaprajz: 172. (121.sz.) 162. Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Kny. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. Akadémiai Kiadó, Bp. 1966. 16. és a kapcsolódó képeken bástyákat határoz meg. Vele szemben - tekintettel a védőművek csekély méretére, és építési idejére - helyesebbnek tartom a toronyminősítést, vö. Csorba Csaba i.m. 1985. 29. 163. Parádi Nándor i.m. 1966.17., Csorba Csaba i.m. 1985.126. 164. Közli Parádi Nándor i.m. 1966. 22. (215. kép). Értékelés: uo. 19-21., Csorba Csaba i.m. 1985. 126-127. 165. A palánképítésről: Parádi Nándor i.m. 1966. 23. és 24. (218.sz.kép), a kialakult vár értékeléséről Csorba Csaba i.m. 1985.126-127. 166. Marosi Endre i.m. Hadtörténet... 189-190., legújabban Csorba Csaba i.m. 1985. 136-144., az oszmán műszaki munkálatokról Fodor Pál i.m. 1981. 366-367. 167. Gyula régészeti feltárása 1953-1961 között történt, vö. Parádi Nándor i.m. 1966. 2. (175.sz. kép helyszínrajzával). A dzsámiról 1. Gerelyes Ibolya ásatási jelentését, RF No.34.1981.101. 168. Parádi Nándor ásatási jelentése, RF No.18.1965. 67-68. 169. Kozák Károly: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez. Arrabona 8/1966. 126. 170. Pusztai Rezső-Tomka Péter ásatási jelentése, RF No.34.1982.101-102. 171. Dávid Ferenc-László Csaba jelentése, uo. No.37.1984.112. 172. Gerő László i.m. Várépítészetünk... 303. 173. A.Kozák Éva: Hollókő. In: Várépítészetünk„.178-182. Alaprajz: 177. (126.sz.) 174. Kozák Éva ásatási jelentése: RF No.21. 64. 175. M.Kozák Éva ásatási jelentése: RF No.37.1984.113. 176. Maradványait megtalálták a kastély déü és északi oldalánál: M.Kozák Éva RF No.35.1982.118. 177. Uő: uo. RF No.33.1980.105., No.34.1981.102. 178. Uő: uo. RF No.37. 1984.114. 179. Uő: uo. RF No.35.1982.119. 180. Fügedi Erik i.m. 1977. 148. - Részletes építéstörténeti adatokat közöl Müller Veronika: Thury György kanizsai kapitánysága. É.n.h.n. (Zalaegerszeg, 1972.) 22. 181. A várkastély keletkezéséről többféle vélemény ismeretes. A XIV. századra keltezi Gerő László i.m. Várépítészetünk 306., Horváth László a XIV. század elejét adja meg. In: Cseke Ferenc-Horváth László-Kerecsényi Edit-Tóth Kálmánné: Nagykanizsa. Panoráma, Győr, 1984. 28., ill. Ferabosco felmérése 34., értékelése 33-34. - Koppány Tibor ezt a várkastélyt 1554-1562 közé keltezi, és Nádasdy Tamás építkezésének véü. In: Dely Károly szerk.: Vártúrák kalauza II. átdolgozott kiadás. Sport, Bp. 1976. 324. - Véleményünk szerint Fügedi Erik észrevétele fontos, aki észrevette, hogy az első vár nem állhatott a XVI. századi vár által elfoglalt helyen. (I.m. 1977. 148.) A XVI. századi, Nádasdy-féle építkezések azonban folytatódnak, és elvezetnek a kanizsai végvár befejezéséhez. A helyváltásnak tehát lényegesen korábban keUett megtörténnie. 182. Nádasdy Tamásnak a dunántúü várakról készített felsorolását közű Takáts Sándor: Magyar erősségek. In: Rajzok a török világból Il.k. Bp. 1915. 57. Értékeli Csorba Csaba i.m. 1974.19., 21. 183. Részben Takáts Sándor adatait veszi át Müller Veronika i.m. 1972. 22-23. 184. Az inventáriumot közű Müller Veronika i.m. 55-59. és abban következetesen szerepel a „belső vár" és a „középvár". - 1562-re keltezi a teljes együttest Koppány Tibor i.m. 1976. 324. 185. Részletes adatok: Marosi Endre i.m. 1974. 52-53. 186. Horváth László i.m. 1984. 37., Koppány Tibor i.m. 1976. 324. 187. Méri István 1954-1957 között folytatott ásatásakor az egykori kanizsai belső vár területén, és az eredmények szerinte igazolták Feraboso felmérését. Ásatási jelentései: RF No.9. 1958. 46-47., RF No.10. 1958. 48., RF No.ll. 1959. 64. A további ásatások alkalmával a vár területén XVI-XVII. századi dorongút részletét tárta fel H.Kerecsényi Edit, RF No.13. 1960. 94., majd szakáűas puskacsövekre, és más törökkori leletanyagra bukkant. RF No.15. 1962. 73. Horváth László szerint nyomtatás alatt van Méri István-Kovalovszki Júüa tanulmánya ezekről az ásatásokról. (Lm. 1984. 200.) A kéziratról tudott már Müller Veronika is, i.m. 4. 188. Koppány Tibor i.m. 1976. 264-265. Turco felmérését közű Csorba Csaba i.m. 1974. 24. (lO.kép), kissé aláértékelve az erődítést: 25. 189. Az építkezésekről egykorú levelet közöl IIa Bálint: Adalékok Keszthely végvár megépüléséhez. MXVIII. évf. 1973. 4.SZ. 223-224. A keltezetlen, egykorú levél alapján az építkezést 1573-1576 közé teszi, kizárva a kolostor korábbi erődítettségét. IIa Báünt álláspontját nehezen lehetne összhangba hozni Turco idézett felmérésével, ahol az erődítés kétségbevonhatatlanul szerepel. Bonyolultabb, de alapvetően hasonló erődítést látunk Leuckharden 1651. évi rajzán. Közű Csorba Csaba i.m. 29.