Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

III. Fejezet. Értékelés a régészeti kutatás alapján

tos tűzvetésre teremtsen módot a bástyák öts^ögü kialakításával, homlokzatuk megnyújtásával, a kötőgát és a bástya arányának az utóbbi javára történő növelésével.

425 A további fejlődést a tüzérség szerepének újabb növekedéséhez igazították: távol kellett tartani az ostromlók tüzérségét a vár falától, alkalmazkodni kellett a növekedő lőtávolsághoz, tűzerőkhöz. E kettős követelmény teremtette meg az előműveket, másfelől a földtöltéseket és a földalatti védelmi rendszereket.

426 Ennek megfelelően a fejlődést a bástyák kiépítésében látjuk, tehát azt vizsgáljuk, hogyan és milyen mértékben sikerült egy adott építkezés során megteremteni a bástyák összehangolt tűzvezetését, és milyen hosszú kötőgátat védelmez a két szegletén elhelyezett bástya. A bástyák akkor tudták ágyútüzükkel egymást támogatni, ha homlokzatukat három- vagy ötszög formában alakították ki. Ilyenkor pásztázni lehetett a szomszéd bástyák homlokzata előtti teret - akkor, ha a szomszéd bástya a hatásos lőtávolságon belül volt. Egy-egy óolasz bástya megépítése - mint például a sárospataki külső vár északkeleti szegletén (5. kép), vagy az egri vár nyugati falának szegletén (1. kép 96/3. ábra) - önmagában nem jelentett számottevő megoldást. Az olyan építkezések sem lényegesen haladták meg a korábbiakat, amikor távol estek egymástól a bástyák, vagy alapterületük kicsi volt. Legjobb példánk erre Kanizsa (3.sz. fent) vagy Gyula (2. kép). A méretekkel kapcsolatban érdemes itt megfigyelni, hogy Ferabosco (sic!) tervén a két új bástya területe nagyobb volt, mint az addigi váré. Az óolasz bástyák tüzét akkor lehetett összehangolni, ha már a tervezéskor pontosan kiszámították a kötőgátak, a bástyaszárnyak és homlokzatok irányát. Jól megépített bástyák lőréséből pontosan a szomszédos bástya homlokzata előtt lehetett ellőni, amint ezt Sárvár példáján láthatjuk. (22.sz.kép) A szabatos tervezés minden oldalon a legjobb megoldásra törekedett, egyéb tényezők mellett ez a szándék vezetett el a szabályos alaprajzú várak építéséhez. Ilyen ötszög alaprajzú várak tervrajzát már az 1530-40-es évekből ismerjük.

427 Ez a megoldás mindent elért, amit a rendelkezésre álló elemekből elérhetett. Ennél többet már csak az előművek létesítése eredményezhetett. A fenti törekvés nálunk is megfigyelhető: a sárvári váron. (6. kép.) Jóllehet két hosszanti kötőgátja aránytalanul megnyúlt, de a várható támadási irány (észak) felé sikerült megvalósítani a bástyák összhangját. A bástyák hatékonyságát növelte az újolasz rendszer. Elnevezése ma a szakirodalomban összeforrott és eggyé vált a fülesbástya névvel. Eredetileg úgy írták le az újolasz rendszert, mint ami megrövidíti a kötőgátakat, megnöveli a bástyák területét, azokon magasított ágyú lőállásokat képez ki, és ahol a bástyák homlokzata által bezárt szöget a tűzrendszernek megfelelő módon - általában tompaszögben - állapítják meg. Lőkamrákat, földalatti folyosókat alakítottak ki, elkészítették az első előműveket. Újabb változat volt a fülek kialakítása a bástyák szárnyain, ami fokozott védelmet biztosított a védő tüzérség számára.

428 A figyelem azonban a fülekre irányult, nem történt meg a magyarországi váranyagban a modell, a nagy területű, tompaszögű bástyás rendszer elkülönítése. Pedig ez a rendszer megtalálható. Ferabosco mindenesetre ilyen, ötszögű újolasz (nem fülesbástyás!) várat tervezett Kanizsán (3. kép), és ilyen (nem fülesbástyás) várat látunk Siebmacher metszetén az 1601. évi ostromról. (18. kép) Véleményem szerint ugyanilyen várat festett Hans Rudolf Miller a sárvári lovagterem mennyezetére, szintén az 1601. évi ostromról. Ugyancsak a 19. ábrán látható, 1664. évi helyszínrajzon Kanizsa fülesbástyás, de az idézett könyvben ugyancsak közölt, 1700. évi helyszínrajzon van két fél fülesbástya a régi vár körül, egy újolasz a túlsó szegleten, (és további két bástya helyén immár előművek láthatók).

429 További kutatást igényel, hogy épültek-e, és ha igen, mikor épültek fülesbástyák Kanizsán, az újolasz bástyák fül nélküli változata 1569-1606 között azonban igazolható. A fül nélküli újolasz bástyás várak építése nyomon követhető a XVII. században is. így például a vasvári béke VIII. cikkelye lehetőséget biztosított Lipót császárnak arra, hogy a Vág mentén felépítse Gutát.

430 (Ma: Kolárovo, Csehszlovákia.) Guta fel is épült a Vág nyugati, a Duna északi oldalán. Négyzetes alaprajzú, ötszögű újolasz - nem füles - bástyával ábrázolja Priami nyomán Merian 1672-ben.

431 Ugyancsak 1664ben kezdték el Lipótvár (Leopoldov, Csehszlovákia) építését a Vág nyugati partján. Priami nyomán Caspar Merian 1672-ben már készként ábrázolta. A szabályos hatszög alaprajzú, újolasz bástyás vár bástyái között, a várárokban, háromszög alakú pajzsgátak láthatók.

432 A bástyák ma is állnak. Munkács várának 1688-1703 közötti, francia hadmérnökök által irányított építkezésein mind a fellegvárban, mind a vár alatt kialakított falgyűrűn ötszögletű, fül nélküli bástyák épültek.

433 Ma is láthatók a fellegvár ilyen bástyái. A - fül nélküli, újolasz rendszerű - építkezés tehát 1569-1703 között figyelhető meg a magyar várépítésben. A fülesbástyák alkalmazása az egyetemes várépítészetben lényegében egyidős az olasz rendszerrel. (Pisa, 1509. Giuliano da Sangallo terve

434

.) A magyar várépítésben jelenleg ismert legkorábbi fülesbástya Győrött ma is áll. Ez Pietro Ferabosco 1562-ben készült terve alapján 1565-re megépült. (14. kép) Ezt a kettőzött fülesbástyát több metszet is feltünteti. (16. kép.) A fülesbástya alkalmazásával kapcsolatban hasonló körülményeket mérlegelünk, mint az óolasz bástyáknál. Előfordul, hogy kicsi a fülesbástya, kevés az elhelyezhető tüzérség. Ezt látjuk Csáktornya (Cakovec, Jugoszlávia) délnyugati bástyáján. (22. kép) Alaprajza a XVIL század első felében volt állapotot