Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

50. VÁRPALOTA területén, XIV. századi előzményeket magába foglalva épült 1439-1445 között az Újlaki-család várkastélya. Az építkezés során szabályos, négyszögletes, sarkain tornyokkal erősített együttessé formálták a korábbi maradványokat. Ez a keleti oldalon csak kevéssé sikerült, a palotaszárny törése mindvégig megmaradt. Az udvari homlokzaton egységes loggia foglalta egybe az épületrészeket. A XIV. századi épületet körülvevő külső fal helyett új övezőfalat létesítettek, a várkastély felé a déli oldalon felvonóhíd biztosított kapcsolatot. Lehetséges, hogy ennek a külső védőfalnak az északnyugati sarkán már ekkor kerek alaprajzú védőtorony állt.

368 Több tulajdonost követően 1524 után Móré László szállta meg Palotát, és épített hozzá - csak írott forrásokból ismert - rondellát. 1537-1559 között a Podmaniczkycsaládé volt a vár. 1537-ben már építkezni kezdtek. Támpillérekkel erősítették a várkastély kétszeresére vastagított falát,

369 1559-től királyi vár lett Palotából. Várkapitánya már 1558-tól Thury György volt. Az ismétlődő török támadások ellen szükség volt a vár további erősítésére.

370 Turco alaprajzán három rondella szerepel: a legnagyobb délnyugaton, két további északnyugaton és délkeleten. Négy kisebb torony is látható a külső várfalon. Az egész együttest palánk övezte.

371 Palota őrsége az 1566. évi ostromnak sikerrel ellenállt, 1593-ban azonban át kellett adniuk a várat a törököknek.

372 Csak 1687-ben szabadult fel a vár. 16991702 között lényegesen átalakították, és emeletet építettek a két déli toronyra. 1845-ben két tornyát lebontották. Régészeti feltárása 1952-ben kezdődött, a vár déli oldalát egykor védő rondella körüli vizesárok és sánc átvágásával.

373 A hosszan elnyúló, de kis erővel folytatott feltárások a középkori palotarészletekre irányultak.

374 Részleges, és vitatható eredményeket hozott a műemléki helyreállítás.

375 (12.sz.kép) 51. VESZPRÉM Szent István alapította püspöksége körül az Árpád-korban vár állt, a mai várhegy északi felében, a Szent Mihály székesegyház körül.

376 Feltehetően ennek a várfalnak a nyomán épült a XIVXV. századi oklevelekben gyakran említett püspöki vár.

377 Az 1526 utáni belharcokban többször ostromolták. 1538-ban Ferdinánd katonasága vette át a vár védelmét. Buda eleste után a püspök Sümegre költözött.

378 1552-ben a budai pasa ostrommal foglalta el, 1566-ban a várost és a várat kiürítő törökök felgyújtották.

379 1567-től építkeztek a várban. 1569-ben Turco felmérése ad képet az akkori állapotról.

380 Eszerint a középkori eredetű várnak a mai püspöki palota délkeleti szárnyánál határoló falát északnyugatról rondella védte. Kijárata a déü falszakasz közepén nyűt, téglalap alaprajzú kaputoronyból, előtte rondella állt. A várhegy déü részén körbefutó, szabálytalan alaprajzú védőfal kijáratát a délkeleten épült, középkori eredetű kaputorony védte. Tőle nyugatra kerek alaprajzú torony állt (alapja a mai Tűztoronynak), míg nyugati falszakasza felső szakaszán kisebb rondella épült. Veszprém 1593-1598 között török kézen volt. A XVII. században további építkezésekre került sor. A várat és a várost 1704-ben Heister csapatai elpusztították. 1723-ban kezdődött a székesegyház helyreállítása, egyúttal a középkori várfalak bontása. A vár ma látható részeiből csak az északi fal, a Tűztorony és a kapu körüli néhány részlet XVI-XVII. századi, a többi építkezés ennél újabb.

381 Az utcahálózat azonban a középkori elrendezésnek felel meg.

382 (13.sz.kép) A vár területén állandóan folytatott régészeti kutatások számos, XVI. századi részletet hoztak napvilágra, így péládul azonosították a már 1957-ben kutatott falszakaszt a székesegyház szentélyétől északra,

383 a felső vár nyugati oldalán.

384 Több védőmű kutatása is értékes eredményeket hozott. A felső vár délnyugati sarkát védő rondella 1500 körül épüt. Sziklára alapozták, a XVTII. században megköpenyezték, és részben új nyomvonalon felfalazták. Megtalálták az alsó vár csatlakozó szakaszának egy részét is.

385 A felső vár északnyugati sarkán feltárt falszakaszhoz észak felől védőmű csatlakozott. A 180-210 cm vastag, 550-570 cm hosszú, törtköves falakkal rendelkező - fülesbástyként meghatározott - védőmű építési ideje nem pontosítható, 1572-1667 között bármikor épülhetett. Kralovánszky Alán az 1570-es éveket tartja valószínűnek.

386 Az ábrázolásokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Sibmacher 1602-ben kiadott, Dilich nyomán készített metszetén (Veszprém 1593. évi török ostroma), az északi oldalon tornyok láthatóak. Különösen kiemelkedik az északnyugati saroktorony.

387 Bernhardt 1710 körüli, de a XVII. század végi állapotot megörökítő metszetén az északnyugati sarkon kisméretű, toronyszerű védőmű áll, amelyhez mérten az alsóvár délnyugati olaszbástyája hatalmasnak mondható.

388 Feltehetően ezt figyelték meg egy feltárás alkalmával.

389 Tekintettel a védőműről megadott kis méretekre, meggondolandó, hogy állhatott-e azts északnyugati sarkon fülesbástya, és ha igen, épülhetett-e a XVI. század végén. Kétségtelenül az 1570-es évekre keltezhető az alsóvár keleti falszakaszán megfigyelt torony, amely még nincs rajta Turco rajzán.

390 Több helyütt sikerült meghatározni a XVIII. századi, ma is látható övezőfalakon belüli egykori középkori falszakaszokat.

391 A feltárt leletanyagból kiemelkedik az alsóvár délnyugati bástyájába másodlagosan beépített számos gótikus és reneszánsz faragvány.

392 Az eddigi ásatások eredményei nem teszik lehetővé a vár építéstörténetének pontosabb tisztázását.