Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

helyreállítás.

285 A hódoltság ideje alatt csak vallási jellegű építkezésről maradtak nyomok.

286 Siklós vára nem pusztult el a visszafoglalást követően, sőt tovább épült, és a XVIII. század közepén nyerte el a mai formáját, 1927-ben tatarozták, 1944 után a gazdátlanná lett vár romlásnak indult. Régészeti feltárása és helyreállítása 1953-ban kezdődött meg.

287 A kutatások az első évtizedben főleg a palotára, a körülötte kialakított védőövre, a külső vár Gyüdi-tornyára és környékére összpontosultak. 1973-1974-ben a külső várat délről védő, Perényi Imre építtette bástya körül végeztek feltárásokat, és itt lőréseket, kazamatasort találtak. Végig kutatták a külső vár délnyugati sarkán a török fürdőhöz kivezető alagutat is. A kísérő leletanyag - a várbeli, középkori kerámián és nagyszámú gótikus, továbbá reneszánsz kőanyagon kívül törökkori kerámia volt.

288 38. SÍROK 1320 előtt - de lehet, hogy lényegesen korábban - épült, magánkézen lévő hegyivára a Tárna patak völgyét őrizte.

289 E korai várból maradt fenn a jelenlegi felső várba vezető kaputorony, a felső vár alatt kiképzett több sziklafolyosó és terem, továbbá a jelenlegi alsó várban észlelt, szintén a sziklába vájt védőöv, ahol cölöplyukakat tártak fel.

290 Sirok várát 1372-ben kijavíttatta Domoszlai Miklós várnagy, a későbbi tulajdonos. A felső vár szabálytalan alaprajzú, részben a sziklákra támaszkodó, a déli részén köralakú védőtoronnyal erősített övének délkeleti részén lakótorony állt, amelynek jelentős falrészletei még látszanak. Ugyanígy részletek maradtak meg egy dongaboltozatos teremből is. Az északi fal védelmét a fal alatt, a sziklába vájt folyosók és termek egészítették ki, belőlük három lőrés nyílt. 1511-ben Országh Kristóf három darab, négyszögletű, óolasz bástyával egészíttette ki az alsóvárat. Közülük az északnyugati bástya falán kaput alakítottak ki, előtte farkasveremmel. A déli falon át szennyvíz elvezető árkot vezettek ki a hegy lejtőjére.

291 Kutat és gabonavermet is találtak. Sirok 1596-ban harc nélkül került török kézre, 1686-ban ugyanígy szabadult fel. 1945-ig magántulajdonban volt, eközben lakhatatlanná romlott. Régészeti feltárása 1965-1971 között történt, az alsó vár teljes területén, és az előtte húzódó, északi árokban. Kísérő leletanyag döntő mértékben XVI-XVII. századi kerámia és vaseszköz volt.

292 39. SOPRON középkori városfalát a római kori Scarbantia védőfalára építették rá, a XIII. század végétől a XIV. század közepéig.

293 Ez a - vizesárokkal övezett - városfal állt a XVI. században is. Keleti oldalán, a XVI. század folyamán rondellát építettek az egyik félkörös torony helyére.

294 A "Szent György bástya" néven emlegetett védőművet a XIX. század folyamán (a városfal több szakaszához hasonlóan) beépítették. 1945-ben, bombázás következtében vált ismét láthatóvá. Régészeti feltárására és helyreállítására 1964-1966 között került sor.

295 A városban állandóan folytatott feltárások során gyakran találnak XVI-XVII. századi részleteket, mint például a Petőfi téren a dorongutat, közelében falazott csatornaszakasszal.

296 40. SÜMEG hegyivárát a veszprémi püspök építtette a XIII. század második felében. Ekkorra keltezhető a mai vár keleti végén álló, téglalap alaprajzú lakótorony, a mellette épült, de azóta átépített, és jobbára nem kimutatható helyiségekkel.

297 1440-1471 közé keltezhető a következő jelentős építkezés. Szabálytalan négyszög alaprajzú, támpilléres falakkal határolt erődített udvart kapcsoltak a meglévő lakótoronyhoz. Tőle nyugatra palotaszárnyat építettek, nyugati végén toronnyal. A palota és az immár lakótornyos vár között farkasveremmel védett, felvonóhidas kaputornyot emeltek. A várfalak mentén különböző lakó- és gazdasági épületeket alakítottak ki. A déli várfallal párhuzamosan pártázatos falszorost létesítettek, amely magába foglalta a nyugati oldalon épült kaputornyot, másik végén pedig egy téglalap alakú védőtornyot. A várhegy alatti település körül téglalap alakban szintén falat emeltek, amit öt, kerek torony védett. A vár és a város érintkezését a hegy déü részén létesített kis őrtorony - "tarisznyavár" - biztosította.

298 1526-ban megkezdődött a falak erősítése. Az 1540-es évektől Sümegen lakott a veszprémi püspök, és ez lett a püspöki székhely az 1770-es évek közepéig. Köves András püspök 1554-re már védőművet építtetett a vár északi sarkához: ötszög alaprajzú, három szintes, lőkamrás óolasz bástyát. A további építkezések a XVII. században történtek, és Sümeg még a Rákóczi-szabadságharc idején is fontos szerepet játszott. 1713-ban felgyújtotta elvonuló helyőrsége.

299 Leletanyagából külön is feldolgozták a kályhacsempéket, és rögzítettek egy - a XVII. században jelentőssé vált - fazekasközpontot is.

300 41. SZÉKESFEHÉRVAR belvárosának falai legkésőbb a XIV. században készültek el, és lényegében ez, a sok félkörös toronnyal erősített szabálytalan háromszög alaprajzú fal szerepel még a XVII. századi hadmérnöki felméréseken is.

301 Délről és keletről külvárosok csatlakoztak a városfalhoz, és ezeket is szabálytalan alaprajzú, félkörös és téglalap alaprajzú tornyokkal erősített falak oltalmazták. A három részre tagolódó védelmi rendszert ingovány övezte. Buda eleste után Ferdinánd király intézkedett a városfalak erősítéséről, de csak korlátozott munkákra kerülhetett sor.

302 Feltehetően ekkor épült a három rondella, amelyik a város kapuit védte. Székesfehérvár 1543-ban, hősies védelem után, a város lakóinak gyávasága és