Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

1522-ben került királyi tulajdonba. 1529-ben a török had felgyújtotta a várat és a várost, ezt követően kezdődött az újjáépítő és korszerűsítő munka, itáliai mesterek irányításával.

231 A Bécs előterét védő, Komárom és Győr mögött nagy fontosságú várat és várost egységes védelmi rendszerbe foglalták. A város körül szabálytalan hatszögű, a vár körül szabálytalan négyszögű, egymástól vizesárokkal elválasztott, legalább részben palánkból és földből épült védelmi rendszert alakítottak ki, az előbbit hat, az utóbbit két óolaszbástya erősítette. Ezek az építkezések 1602 előtt már elkészültek, kivehetők egy XVII. századi alaprajzról.

232 A XVIII. században is tovább épített erődítés bástyáit és városfalait a XIX. század elején bontották le.

233 Az 1974-1980 közötti régészeti kutatások a vár középkori részleteire, továbbá a mosoni ispánsági várra korlátozódtak. 27. NAGYVÁZSONY a XV. szazad elején épült, a Vezsenyi család váraként. A lakótornyos, erődített udvarú, vizesárkokkal és sövénnyel körülvett várat 1480 körül erősítette meg és bővítette Kinizsi Pál. Téglalap alaprajzú, sarkain félkörös tornyocskákkal erősített fallal övezte az addigi várat. Az új övezőfal körüli vizesárkon az északkeleti oldal kaputornyán és felvonóhídján át lehetett közlekedni. A XV. század végén a vizesárok külső partvonalán emeltetett Kinizsi egy új, téglalap alaprajzú falat, a felvonóhíd külső végén pedig egy patkó alaprajzú barbakánt. Ezzel kialakult a törökkori, lényegében a ma is látható vár. Vázsony 1528-ban került a Horváth család kezébe, őrségét Ferdinánd király fizette.

234 További, kismértékű erősítésre talán a XVI. század közepén kerülhetett sor. Ekkor a barbakánt megvastagították a közeli pálos kolostor kőfaragványainak beépítése révén. A külső várfalak előtt mintegy 2 méterre cölöpsort vertek le, a két fal közé földet döngöltek, a földszinti lőréseket eltorlaszolták. Téglalap alaprajzú tornyot emeltek a barbakán külső kijárata elé, az azt övező árok külső szélén pedig palánkot húztak, amint ezt Turco rajza feltünteti.

235 A vár a XVIII. században indult romlásnak. Régészeti feltárását és helyreállítását 1955-1960 között végezték el, elsőként a budai vár feltárása után.

236 28. OZORA várkastélyát 1414-1426 között építtette Ozorai Pipo.

237 Négyszárnyú, kétszintes palota volt ez. Téglából emelet, sarkain kerek tornyokkal erősített védőfal övezte. Nyugat felé a várból felvonóhíd, az övezőfalból pilléres híd nyílt. 1520 körül Héderváry Ferenc a birtokos, aki reneszánsz stílusban díszítteti Ozorát. A várkastély 1545-ben török kézre került. A megszállás idején romlásnak indult épület déli szárnya összeomlott, és részben ugyanez történt az övezőfallal is.

238 A hiányt a törökök faszerkezetű sánc emelésével enyhítették, és feltöltötték a vár árkát.

239 A középkori épületet a XVIII. és a XIX. században átalakították börtönné, majd magtárrá. Régészeti kutatása 1982-ben kezdődött, legutóbb a középkori várkastély negyedik, déli szárnyára irányult.

240 29. ŐRISZENTPÉTER XIII. század első felében épült templomát 1549-ben erődítették meg. A falu ekkor a Batthyány-családé.

241 A templomot 3-4 méter mélyen körülárkolták, és habarcsba rakott téglafallal övezték. E fal külső oldalára vesszővel font cölöpsort létesítettek, közé földet döngöltek.

242 Az erődített templom övezőfalán a kijáratot farkasverem biztosította. A templomtól délkeletre XVI. századi téglaégető kemence maradványai kerültek napvilágra.

243 Őriszentpéter többször is megrongálódott, sőt leégett a törökellenes harcok folyamán, de ismételten helyreállították. A XVIII. század folyamán rommá lett, 1929ben tatarozták. Előzetes régészeti kutatása 1963-ban, feltárása és a templom helyreállítása 1979-1981 között történt.

244 30. ÖTVÖSKÓNYI területén a középkori Ötvös várkastélyát az ecsedi Báthori család építtette, valószínűleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején kerülhetett sor, és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alaprajzú várkastély. Északnyugati és délnyugati sarkán rondella, északkeleti és délkeleti sarkán négyzetes alapú torony állt. Délkeleti részén felvonóhidas gyalogkapu, déli oldalán nagyobb kocsibejáró nyílt. Az északi palotaszárny alatt boltozatos pincéket tártak fel, amelyek legkésőbb a XVI. század elején épülhettek. Az erősséget döngölt agyagsánccal, illetve cölöpök közé döngölt földtömítéssel is védték, a sáncon kívül pedig palánk kerítést létesítettek. A rondellákat és falakat a XVIIXVIII. század folyamán bontották el.

245 Már az 1966. évi első ásatás során igen értékes, reneszánsz kályhaszemek és más, XV-XVI. századi edénytöredékek kerültek elő.

246 Az 1970-74 közötti feltárások rendkívül gazdag anyaga származik a XVI. százd elejéről. így például a félhold és patkóalakú bélyegdíszes téglák alapján valószínűsítem lehetett egy somogyi, Kaposszentjakabon (Zselicszentjakabon) és Somogyváron is megfigyelt, XVI. századi építőmúhely tevékenységét.

247 31. PANNONHALMA bencés kolostora Szentmártonhegy néven közép-és törökkori erődítés volt, előzményei visszanyúlnak a korai Árpád-korra. Giulio Turco 1569. évi rajzán

248 két védőöv látható. A belső