Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

Szigetvár török kézre jutása k rendl:f*-!t! ndokolt. 1568-tól - súlyos anyagi gondok közepette - folyt az építkezés. Pietro Ferabosco ötszög alaprajzú, újolasz bástyás, palánkvárat tervezett. Három bástya készült el 1577 nyaráig, a teljes építkezés 1587-re fejeződött be.

185 1600-ban - az őrség hősies ellenállása után Kanizsa török kézre került, vilajet székhely lett. Több, sikertelen ostrom után csak 1690-ben szabadult fel. 1702 után elbontották.

186 (18.sz.kép) Kanizsa várának nincs maradványa. Területén az 1950-es évek közepén folytatott ásatást Méri István, de erről nem készült publikáció.

187 Néhány ásatási felvételt, továbbá a feltárt cölöpök, gerendák anyagát kiállították a Thúry György Múzeumban. 19. KESZTHELY temploma meiiett a ferences kolostort 1385 körül alapította Laczkfi István. 1534-ben Keglevich Péter védelemre alkalmassá tet^e, majd Pethő János pozsonyi főkapitány pénzén kialakították a végvári láncba is kapcsolt erődített kolostort. Giulio Turco 1569. évi felmérése szerint a templomot és kolostort szárazárok övezte. A kolostor északnyugati sarkához tornyot építettek, a templomot palánkkal védték.

188 Eltorlaszolták a kolostor ablakait, kővel rakták be az ajtókat. Házakat, pincéket építettek a kolostor udvarába, hogy veszély esetén a település lakói is menedéket nyerjenek.

189 További erősítésre nem volt pénz. 1590-ben a török felégett.': ?z erődített kolostort, de helyrehozták.

190 A XVII. századi további v'rődítésekicel együtt, 1715 után rombolták le akkori tulajdonosai, a Festeticsek. 1954-55-ben a templomtól délre és keletre eső területen feltárták a törökkori palánkvár falainak néhány részletét. Ezek felhasználásával romkertet alakítottak ki.

191 1978-ban déli oldalon újabb törökkori cölöplyukakat találtak.

192 1981-ben a szentélyt leválasztó XVI. századi alapfalra bukkantak.

193 ?" KXSVÁRDA mocsaraktól övezett emelkedésre épült 1465-70 között, a Várday család váraként. Szaráiytdan négyszög alaprajzú, délen két négyzetes, északon két kerek alakú téglatoronnyal.

194 Utóbbi zárta közre a felvonóhidas kaput.

195 Ezt az együttest 1516-1521 között földből és cölöpökből álló, négysaroktorayrss várral vették körül, mintegy 60 x 80 méteres területen, amelyhez bekerített huszárvár csatlakozott.

196 A XVI. századi belharcokban Kisvárda Tokaj hátterében biztosította a tiszai átkelőhelyet, másfelől a Tiszántúlt. Az 1550-es évektől ellentétes irányban védett, és János Zsigmond hadai ellen vészelt át több ostromot.

197 1564-1569 között megmagasították a déli palotaszárnyat két emelettel. 1580-1585 között Niccolo Angielini tervei alapján korszerűsítették Kisvárdát. Elbontották a korábbi föld-palánkvárat, majd a vár és a huszárvár egybekapcsolásával hatalmas, kb. 300 x 400 m alapterületű, föld-fa szerkezetű védőövet létesítettek. Ezt szabálytalan hatszögű, délnyugaton és délen három fülesbástyával, további hárol óolasz bástyával erősítették.

198 Újabb, XVII. századi építések után a várat lassanként elhagyták tulajdonosai, és már az 1680-as évektől romlásnak indult. Feltárására és helyreállítására 1954-1960 között került sor.

199 21. KŐSZEG középkori erődítés kétmagvú: a lényegében téglalap alaprajzú város északnyugati sarkában létesült a vár, mindkét védelmi rendszert vizesárok fogta körül. A vár szintén két részre tagolódott: belső várra és elővárra, e két részt is vizesárok választotta el. Az elővár helyén állt egy, feltehetően kör alaprajzú, falazott és cölöpvár, legkésőbb a XIII. századig. Ezért a részben ma is látható vár és a városfal létesítése Károly Róbert 1336. évi rendeletéhez köthető.

200 Ez a vár szabálytalan négyszög alaprajzú volt, négy sarkán és északi szárnya belső oldalán négszögletes tornyok védték. A következő évszázadban teljesen kiépült a palotarész, kelet felől elkészült az elővár, ugyancsak szabálytalan négyszög formában.

201 Kőszeget 1491-ben zálog gyanánt kapta meg I. Miksa. 1521ben - az osztrák tartományokon kívül az elzálogosított nyugat-magyarországi várak és birtokok is Ferdinánd főhercegéi lettek. Kőszeg pénzügyi, városépítési, majd katonai szempontból egyaránt AlsóAusztriához tartozott, erősítésének költségei egyenlő arányban megoszlottak a város és Ferdinánd között.

202 A kedvezőbb lehetőségek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a vár körül a XVI. század elejére újabb védőövet létesítettek, szabálytalan alaprajzzal, három kerek és egy négyszögletes toronnyal, pártázatos fallal, az ágyúk számára terasszal.

203 Az újabb - okleveles és régészeti - kutatások nyomán ma már leírható a városerődítés fejlődése is. A XIV. és XV. századi építkezések eredményeképp kialakult, szabálytalan négyszög alaprajzú városfal északnyugati sarkát a vár védte, többi sarkán feltehetően tornyok álltak. Közülük egy eredeti formájában, a többi átépítve várta az 1532. évi ostromot. Két kaputorony épült a XIV-XV. században: a déli városfal közepén (a mai Hősök tornya elődjeként), és az elővártól közvetlenül északra. I. Ferdinánd 1529-ben helyezte Kőszeg zálogába Jurisics Miklós addigi horvát főkapitányt.

204 Ő építtette a délnyugati fal közötti falszorost, előtte, valamint a város délkeleti és északkeleti sarkán három további tornyot. A védelmi rendszer súlypontját ez a városfal képezte.

205 Három tornya ma is áll. 1532-ben hősies harc és diplomatikus tárgyalások árán sikerült megvédeni Kőszeget I. Szulejmán hadával szemben.

206 Az ostromban alaposan megrongálódott városfalakat rövidesen kijavították, majd új építkezések kezdődtek. Eredményük 5 új torony volt.

207 (4.sz.kép)