Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

ahová palánkkal védett ösvényen lehetett eljutni.

62 Boldogkő 1556-1560 között Bebek Györgyé volt, és talán az ő idejéhez kapcsolható az a kis kohó, amely pénzhamisító műhely lehetett.

63 A vár a XVI. századi hadjáratokban nem juthatott fontosabb szerephez, már a két király harca során is ellenállás nélkül került a Ferdinánd pártiak kezére.

64 A XVIII. század elején felrobbantották. A XIX. század végén részben helyreállították, részben átépítették. Régészeti feltárása 1963-64-ben történt, azt műemléki helyreállítás követte.

65 4. BUDA vár ásatásainak döntő része az oszmán hódítás előtti középkori részletek tisztázására irányul. A török korral kapcsolatban ez annyiban indokolt, hogy a vár védelmi rendszere Zsigmond és Mátyás korában lényegében kialakult.

66 Jóllehet a török Budun az európai hódítás egyik, a magyar hódoltság kizárólagosan legfontosabb vára volt, a törökkori hadiépítés ezzel nem állt arányban. Eredményeképpen 1686-ban éppúgy katonailag elavult vár fogadta az ostromlókat, mint 1541-ben. Buda ásatásainak és műemléki helyreállításának kiterjedt irodalma van,

67 a törökkori építkezések sorrendbe állítása mégsem könnyű, az alaprajzok legfeljebb a szétválasztást teszik lehetővé, az időrendet kevésbé tisztázzák.

68 A középkori budai várat tornyok, bástyák védték. Legnagyobb - és tüzérség számára legjobban kiépített - védőműve a XV. századi Déli Nagy Rondella volt, legkorszerűbb azonban az 1530-as években épület óolasz rendszerű Erdélyi bástya volt, az északkeleti falrészen 69 Mintkét védőműnél kevésbé korszerűek, sőt kifejezetten elavultak voltak az 1541 után létesített török tornyok, rondellák. A XVI. század második feléből négy török építész nevét ismerjük.

70 1570 körül épület a nyugati falon Veli bég rondellája,

71 amelynek lőréseit később befalazták, a lőkamráihoz vezető bejáratot feltöltötték. A többi törökkori rondella és torony XVII. századi.

72 Az ásatások szórvány adatokat biztosítottak az egykori oszmán helyőrség életének megismeréséhez. 1966-ban tárták fel az egykori királyi vár területén a Pasa-palotát és több épület maradányait.

73 1978-ban a Szent György tér egyik pincemaradványában 1686-ra keltezhető török tömegsírra leltek.

74 1982ben a palota északi előudvarában török szemétgödröt bontottak ki.

75 A mohamedán lakosság életmódjához kapcsolódó építkezésekről több feldolgozás született.

76 Kisebb terjedelmű tanulmány foglalkozik a török szíjgyártók és nyergesek életével.

77 5. DIÓSGYŐR talán a legszebb XIV. századi várunk volt. A korábbi erődítés helyére épült Anjou-korú épület több védőöwel erősített, szabályos, téglalap alaprajzú, négy saroktornyos vár volt. Építészeti részletei méltóképpen feleltek meg annak a szerepnek, amit Diósgyőr, a Nagy Lajos korában oly szoros magyarlengyel kapcsolatok miatt, betöltött. A gyönyörűen díszített királyi várat szabálytalan alaprajzú, négy iker kaputoronnyal védett külső védőöv fogta körül. Ezt vizesárok övezte, amelynek nyugati hídfőjéhez elővár illeszkedett.

78 A XVI. század első felében a királynéi várat jelentősen átalakították, igazodva a tüzérségi harc követelményeihez. Első lépésként a belső vár északkeleti, a miskolci útra néző tornya tövébe építettek rondellát. Ez a két szintes, lőkamrás védőmű mégsem oldhatta meg az északi oldal védelmét. Ebből a felismerésből fakadhatott később a következő, a vár jellegét és külsejét döntően megváltoztató lépés. Az északi kör kaputorony részbeni lebontása és átépítése révén itt létrehozták a három szintes, szintenként hat lőkamrás ágyútornyot.

79 Északnyugat felől továbbra is sebezhető maradt a belső vár. Ezért bontották meg a legszebb részt, a felvezető, széles lépcsősort, és építettek rá ötszögletű bástyát.

80 Kedvezőtlen fekvése miatt a vár a XVI. században elvesztette katonai jelentőségét.

81 1702-től kamarai, majd a XX. században állami tulajdon volt. Állaga erősen leromlott. Diósgyőr régészeti kutatástörténete 1953-ban kezdődött, anyagából kandidátusi disszertáció készült.

82 A több évtizedes kutatás minden lényeges építéstörténeti részletre kiterjedt, és már az 1963-65 közötti időszak után kialakult a kutatók fő elképzelése.

83 A belső és külső vár ásatási munkálatai 1968-ban fejeződtek be.

84 Csaknem egy évtized múltán, 1977-ben került sor kisebb, ismételt feltárásra az elővár némely felszakaszain.

85 Újabb lényeges eredmény azonban már nem született. Az építéstörténeti összefoglalásokon kívül kisebb tanulmányok mutatják be a diósgyőri vár mindennapjait. Köztük tárgyunkhoz kapcsolódik az ásatások folyamán nagy tömegben előkerült figurális kályhacsempék elemzése. Ezek alapján valószínűsíthető Miskolczi Mihály fazekasmester működése 1549-1576 között. Növényi díszítésű, zöldmázas csempéi előkerültek Egerben, Füleken, Szolnokon, Drégelypalánkon, Diósgyőrött. Másik, sötétzöld mázas kályhacsempén tárcsapajzsos huszár látható, viselete az 1550-1570-es évekhez köthető. Hasonló kályhacsempe került napvilágra Füleken és Boldogkőn.

86 6. DUNAFÖLDVÁR az Eszék-Buda hadiút mentén fekvő mezőváros volt a XVI. század elején. Négyzetes alaprajzú, hatalmas méretű tornya feltehetően az 1510-es években épülhetett. 1542-ben már török kézen volt, és a megerősítések folytán a hadiút menti legerősebb palánkvár lett.

87 Dunaföldvár még a Rákóczi-szabadságharcban is játszott szerepet. Később börtön, majd magtár lett. 1858-ban részben leégett. Feltárása 1964-66-ban, majd 1971-ben, 1974-ben történt. Az 1964-66 közötti feltárások kezdetén megtalálták a tornyot keletről védő kettős, máshol egysoros cölöp védőművet.

88 A torony déli falához kemencét építettek.

89 Az első emeleti ablakok belső káváján oszmán feliratok maradtak fenn.

90 1974-ben az udvaron