Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
A Nagy Lajos halálát követő, majd Zsigmond uralkodásának kezdetére eső időszak alatt véglegesen átalakult az ország birtokstruktúrája. De annak ellenére, hogy a királyi birtokok elvesztették az Anjou-kor végéig játszott egyeduralkodó szerepüket, és erőteljesen megnőtt az arisztokrácia birtokállománya, az Anjouk alatt kialakult királyi birtokszervezet Zsigmond uralkodása alatt is, a királyi hatalom fontos támaszát képezte. 782 Diósgyőr, bár a „birodalmi központ" szerepét elvesztette, változatlanul az ország egyik központi helye maradt. Az építkezések is tovább folytak. Több falmaradvány jelzi a Máriának és Zsigmondnak tulajdonított külső várfalöv létrejöttének első periódusát. 783 A XV. század elején Borsod vármegyében a királyi birtokok élén három várat találunk; Diósgyőrt, Dédest és az ekkor megjelenő Cserépvárt. Diósgyőr a központ. Dédes várnagyának tiszte már a XIV. század folyamán azonos volt a diósgyőri várnagyi tiszttel. Diósgyőr fontos szerepét bizonyítja, hogy amíg a király kezén volt, várnagyai a korszak politikai életében is fontos szerepet játszottak. 1409 májusában Zsigmond Palóci Mátyus volt verőcei ispánt nevezte ki a fontos diósgyőri várnagyságra, aki négy megye kormányzását látta el Imre nevű öccsével közösen. 1430-ban Diósgyőr, és azzal együtt mint tartozékai Dédeskő és Cserépvár, Borbála királyné birtokába kerültek; a királyi birtoklás tehát, úgy tűnik, folyamatos, azonban a királyné nem országos tisztség okán, hanem mint földesúr kezelte birtokait. 784 Néhány mondatot az 1408-ban feltűnő Cserépvárról: Ekkor Kozári Bertalan a várnagya, akiről tudjuk, hogy egyúttal Gara nádor Heves megyei alispánja is. Feltételezik, hogy Cserépvár a nehezen megközelíthető, bővítésre alkalmatlan éleskői vár helyére lépett. Az utóbbit felváltó Gerennavár helyének ismeretében ez indokolt. 785 Gerennavár ugyanis szintén olyan helyre épült, amelyet ugyan jól meg lehetett közelíteni, de magassága és a lakott területektől való távolsága valóban csak vadászatra - és nem birtokigazgatásra - tették alkalmassá. Cserépvárat a sűrű, járhatatlan bozót miatt csak vázlatosan tudtuk felmérni. Azonban még ez a vázlatos felmérés is elárulja, hogy ennél a várnál nem találtuk az Árpád-kori várakra jellemző belső, kisméretű, vastagfalú lakótornyot. Nem perdöntő ugyan, de a torony hiánya is azt sugallja, hogy a vár valóban a XIV. században épülhetett. A Károly és Nagy Lajos elleni küzdelem során eltűnt régi családok helyett újak kerültek előtérbe. Borsod megyében a Bebek család tett szert komoly befolyásra. Szendrő vára továbbra is az övék. 1403-ban Zsigmond megengedte Perényi Imrének, hogy Csorbakőt, amely teljesen rombadőlt, felépíthesse. A korábbi várnak az oklevelekben nincs nyoma. 786 Tipológiai alapon a korábbi vár bármikor épülhetett, kivéve a közvetlenül a tatárjárást követő időt. Telepítése ugyanis a védelem szempontjából kimondottan rossz. A várról az engedélyen kívül nincsen olyan adatunk, amely a század első felére vonatkozna. Egy XV. század elején kelt oklevélben jelenik meg megyénk utolsóként, de még az előző század végén, felépült vára, - Ónod. Ónod 1356 óta a Czudar család birtokában van. Várát Péter bán kezdi építeni, Zsigmond tudta és engedélye nélkül. Halála (1394 vagy 1395) után fiai 1413-ban kaptak királyi engedélyt a vár építésének a befejezésére. 787 A későbbi századokban sok vihart megért várat a község akkori plébániatemploma körül és épületének felhasználásával hozták létre. Ezt az első építési periódust talán megismerjük a most folyó ásatások nyomán. A várnak a török időkben, mint végvárnak, igen fontos szerepe lesz, de akkor már teljesen átépítik. MÁTYÁS TRÓNRALÉPÉSÉTŐL 1526-IG A trónralépő Mátyás királynak egyszerre három fronton kellett hadat viselnie. Délen a törökkel, nyugaton az osztrák Frigyes császárral - aki a koronát tartotta birtokában -, északon pedig a cseh huszitákkal kellett háborúznia azért, hogy szuverén hatalmát az ország felett biztosítsa. Borsod vármegye vonatkozásában a csehek ellen vívott küzdelmei az érdekesek, azért is, mert a kortárs Bonfini érdekes részleteket jegyzett fel a hadjárat során szerepet játszó várakról, így a Borsod megyeiekről is. Közülük nem egy csak ebben a hadjáratban szerepel a magyar történelemben. Idézem Bonfini azon szövegrészeit, ahol a bennünket érdeklő várakkal kapcsolatban ad információt: „Uralkodásának első éve még el sem telt, mikor a király (Mátyás) bevégezvén háborúját a császárral, megkezdte hadivállalatát a csehek ellen. Rozgonyi Sebestyénre bízta a háború irányítását... Hamarosan 782 Engel P. 1977.13. 783 Sz. Czeglédy 1.1966.106. 784 Engel P. 1977. 25-27., 75. 785 Engel P. 1977. 27.. 786 Fügedi E. 1977.120. 787 Engel P. 1977.138.
