Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok

foglalkozott vele első ízben és Castrum Sasvár 1220-ból származó adatát az Ózd feletti Vasvár várával hozta kapcsolatba. A várnak több emh'tését nem ismerjük.584 Ezt az azonosítást Györffy Gy. is elfogadta és a vár jelentőségére a körülötte található törzsi nevekkel utal.585 Heckenast G. szerint Vasvár lehetett az északborsodi vastermelés ellenőrzésének a központja a X. században, nevének keletkezését pedig nem sokkal a honfoglalás utáni időkbe valószínűsíti.586 Dobosy L. több ízben is foglalkozott e kérdéssel, kiemeli a hegy jó fekvését esetleges útellenőrzéssel kapcsolatban, de várnak nyomát sem találta.587 RÉPÁSHUTA-KÖVES VÁRAD. Mint helynevet, 1864-ben említik.588 Répáshuta községtől keletre, 0,5 km-re emelkedik a 657 m magas Köves Várad nevű, szilás hegy, oldalán több kisebb barlanggal, illetve üreggel. Az egyik sziklaüregben 1954-ben Vértes L. és Jánossy D. végzett próbaásatást, a legfelső humuszban őskori cserepeket találtak.589 A hegy északi oldalán, kb. 30 méterrel alacsonyabb szinten lévő karsztzssákból Jánossy D. 1963-ban ősállatcsonatokat gyűjtött. 1982- 1983-ban Hevesi A., Hír J. és Ringer A. ugyanitt ásatást végeztek. Ősállatok (köztük sok barlangi medve) maradványait találták, a felső 40-80 cm közötti rétegben azonban sok késő bronzkori cserép is előkerült. Az ásatok felvetették azt a lehetőséget, hogy a Köves Várad hegy talán őskori erődítésként szolgált. Erre, a hegy nevén és az őskori cserepeken kívül, a tetőhöz közel, az oldalban húzódó sziklapárkányok alapján következtettek.590 Véleményünk szerint a sziklapárkányok természetes képződmények, mesterséges erődítésnek nincs nyoma a hegyen. A sziklaüregben előkerült késő bronzkori cserepekhez hasonlóan a Bükk-hegység több már barlangjában is gyakoriak az őskori élet nyomai. SAJÓKAZA-TEMPLOMERŐD. Verancsics A. 1562. november 5-én Ferdinándnak azt írja levelében, hogy emberei a kazai templomot nem csekély munkával megerősítették.591 A XIII-XV. században épült templom592 részben ma is kőfallal van kerítve, ezen azonban erődítésre utaló nyomok nem láthatók. SAJÓMERCSE - KAKASVÁR. A község nyugati széle és az Őrhegy között, a Mocsolyás-völgytől délre egy 1857. évi térkép tünteti fel a „Kakas vár" nevű helyet.593 Ma is így nevezik. A szőlővel és gyümölcsössel betelepített hegyet Dobosy L. járta be, de erődítés nyomát nem találta.594 SAJÓVÁMOS-VARHELY. Sajóvámos várának 1445-ből ismerjük az egyetlen eddig publikált említését (Castrum Wamus, vagy c. Wamos), amikor a vámosi, vagy pelsőci Bebek családé volt és fenntartását továbbra is engedélyezték.595 1864-ben „Várdomb" név alatt emh'tik a várat és sáncait, amelyet a Sajó vize folyt körül. A helyi hagyomány úgy tudta, hogy ezen várból kapta a Benda-család a nemesi levelet és mint írták, utódaik most (1864-ben!) Ecsegen laknak. A vár romjaiból épült - öreg emberek emlékezete szerint - az akkori birtokos, gróf Keglevich kastélya. Ásás alkalmával kardok, nyilak, lándzsák, sarkantyúk, bronz gyertyatartók, gyűrű stb. kerültek elő.596 Kandra K. mint a Mágócsiak várromját említi,597 valószínűleg innen veszi át ugyanezt Babik J. is 1904-ben.598 A vár helyét „Várhely" felirattal egy 1885. évi térkép rögzíti a község déli szélétől kb. 200 méterre, a Kis-Sajó jobb partjához közel, a Szirmabesenyő felé vezető országút nyugati oldalán.599 Mint „földerődítményt" említi Nyiry D. és a közeli híd melletti vámhelynek vélte.

600 1983-ban Koós J. és Simán K. szemlélte meg a Várhely dombját, amelyet akkor már régóta homokbányának használtak. Településnyomokat, cserepeket és csaknem 1 m vastag omladékréteget találtak, egyúttal 584 Marjalaki Kiss L. 1926/a, 1928.185. 585 Györffy Gy. 1966. 741. 586 Heckenast G. 1968. 148., 149. 587 Dobosy L. 1973. 69 - 70., 1975. 54., 1976. 588 Pesty F. 1988. 265. 589 Korek J. - Patay P. 1958.12. 590 Hevesi A. - Hír J. - Ringer Á. 1983. 591 Borovszky S. 1909. 86. 592 Genthon I. 1961. 243. 593 BL U. 424. 594 Dobosy L. 1975. 55. ^ Csánki D. 1890. 164.; Détshy M. szíves közlése szerint 1556-ban Bebek Ferencé volt a vár, aki ezt ekkor megerősítette (OL NRA 659/1). 596 Pesty F. 1988. 297,414. 597 Kandra K. 1871. okt. 19. 598 Babik J. 1904. 6., 47. 599 BL U. 567. 600 Nyiry D. 1927/a. 3.