Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok
kező évben pedig már az egész volt Tomori birtokot visszaszerezte.557 A hangácsi kastélyra a következő adatunk már 1629-ből származik, amikor „curiam seu castellum Hangács M-ot említenek.558 Az 1740-es években Szathmáry Király György kijavíttatta a kastélyt, majd utódai elbontották a düledező tornyokat. A XIX. század végén a hangácsi ref. eklézsia megvette s annak helyén és anyagából templomot építtetett.559 A helybeliek szerint a faluban egykor négy kastély volt, ma már egyik sem áll. Az egyik helyén a ref. templom emelkedik. A másikat akkor bontották le, amikor a helyére a római kath. templom épült. A harmadik a ref. templom közelében volt, a negyedik pedig kint a falu északi szélén. Papp Géza,a község nyugalmazott ref. lelkésze, aki az 1979. évi terepbejárásunkkor már harminc éve élt a községben, vezetett végig bennünket a négy helyen, de egyik helyen sem találtunk erődítésre utaló nyomot. Leginkább a ref. templom áll olyan helyen, ahol elképzelhető lenne egy védett épület.560 JÁRDÁNHÁZA-CSONTVÁR. Pesty F. szerint itt „némi nyomai látszanak egykori sáncoknak".561 Ezt a helynevet ma nem ismerik. Dobosy L. járt a helyszínen, a Pap-hegy alatti Pados nevű területtel azonosította, ahol az eke téglatörmeléket és csontokat vet ki. A községben úgy tartják, hogy ott egykor kápolna és temető volt. Erődítésnek nem találta nyomát.562 KISGYŐR-IMOLYATETŐ. Gerecze P. Kacs községnél írja, hogy az Imolya hegy tetején 60 lépés átmérőjű területen, valamint a Bükk erdőségében egy órányira erődítés és falromok vannak.563 Utóbbi helyét nem ismerjük. A 655 m magas Imolya-tető Kisgyőrtől nyugatra kb. 8, a Felső-Kecskevártól ugyanabban az irányban 3 km-re emelkedik. A hegyet bejártuk, erődítés nyomát nem találtuk. KISGYŐR-SOMVÁR. A Kisgyőrtől nyugatra 6 km-re levő, 507 m magas Somos-bérc564 legmagasabb pontját nevezik Somvárnak. Egy erdész kíséretében jártuk be a hegyet. A hely alkalmas lett volna vár telepítésére, de ennek semmi nyomát sem találtuk. KISGYŐR-TEBEPUSZTA-FÖLDVÁR. Egy régi turistatérkép Kisgyőr határában, Répáshutától délkeletre 2,8 km-re, a Balla-völgy és a Hór-patak völgye találkozásánál, Tebe-pusztával szemben „Földvár" helynevet tüntet fel.565 Az irodalomban nem említik. A megjelölt alacsony hegyet azonosítottuk, erődítésnek nem találtuk nyomát. LÁDBESENYŐ-ŐRCE. Földvárként említi Szendrei J.,566 majd az ő nyomán Leszih A.567 A helyet az erdész útmutatása alapján kerestük fel, majd a határban egy helybeli is megerősítette, hogy az Őrce-tetőn jártunk. A környező dombok közül kiemelkedő helyen HP-pont van, várra utaló jeleket azonban nem találtunk. LENINVÁROS (ma TISZAÚJVÁROS) - SZEDERKÉNY. Egy 1510. évi oklevélre hivatkozva említenek várat Szederkény határából. Az oklevélben azonban „oppidumot" (mezővárost) említenek, nem várat.568 Cseterki S. vezetésével bejártuk a Tisza árterében lévő, Tetemvár nevű kerek, 1 -1,5 méterre kiemelkedő, lapos dombot, erődítésre utaló nyomokat nem találtunk. MARTONYI. Gerecze P. említ várat, Csánki D.-re hivatkozva,569 de ez téves, Csánki nem említ martonyi várat. A helybeliek sem tudnak várról Martonyi határában. A községtől északnyugatra 2 km-re emel557 Csorna J. 1897. 477 - 478., 480. Az adatokat innen veszi át: Puky A. 1910. 12-13. 558 H. Takács M. 1970.194. 559 Soós E. 6.186. Papp Géza közlése szerint a község területén kiterjedt pincerendszer maradt meg a Rákócziak idejéből. Az egyik pincében a falon sok felírás olvasható, a legkorábbi 1618-ból származik. Van közöttük héber és cirill betűs írás is. 561 Pesty F. 1988. 161. 562 Dobosy L. 1975. 53. 563 Gerecze P. 1906. 243. 564 MFT 1980. 53. 0 10. 565 Kirándulók térképe. 566 Szendrei J. 1883.115. 567 Leszih A. 1908. 97. 568 Csorba Cs. 1972. 215. Hivatkozás: Dl. 93.753. Az adat helyesbítését Détshy M.-nak köszönjük. 569 Gerecze P. 1906. 244. Téves hivatkozása: Csánki D. 1890.165-166.
