Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
gondolásat fejtette ki. Borovszky S.-nak abból a véleményéből kiindulva, hogy az Edelényben lévő borsodi földvár szláv eredetű lett volna, 472 részben földrajzi, részben történeti alapon álló érveléssel arra következtetett, hogy az Anonymus által említett Bors vezér vára nem a borsodi földvárral, hanem a szendrőládi várral azonos. 473 Érvelését nem fogadhatjuk el. A vár elhelyezkedése, alaprajza és az előkerült kerámia leletek alapján a vár nem keletkezhetett a honfoglalás korában. Később Dénes Gy., elfogadva Joó T. következtetéseit, a borsodi várnagyokat tévesen a szendrőládi várral hozta összefüggésbe. 474 Szendrőlád község felett délre emelkedik a 235 m tszf magasságú, lapos tetejű, szántóföldként művelt Bükk-hegy. Ennek északi oldalából nyúlik ki egy hegynyúlvány, közvetlenül a község széle felett. Ezt nevezik Vár-tetőnek, itt találjuk a vár maradványait, sűrű erdővel fedve (59. kép). A lapos fennsík felől a déli oldalon még ma is jól látható kettős árok védte. A vár területe hosszúkás, egyenes oldalakkal. Nyugati oldalán találjuk a Németi által feltárt falakat, helyenként még jó állapotban. Egyenes oldalában egy szögletes, bástyaszerű kis kiugrás, északkeleti végén félkör alakú lezárás látható. A szabadon álló fal mostani hossza a félköríves résszel együtt kb. 48 m. Egy hegyen a falvastagságot is mérni tudtuk, 1,4 m volt. A keleti oldalon falat nem találtunk a felszínen, a vár széle itt nem állapítható meg pontosan. A déli oldal belső árka terasz alakjában folytatódik, amely feltehetően a feltöltődött árok helyét jelzi. A belső területen épületnyomok vannak, de csupán egy téglalap alaprajzú épületmaradvány körvonalait tudtuk rögzíteni. A vár belsejében egy tereplépcső talán az egykori belső tagolódásnak még ma is látható nyoma. A vár teljes hossza, a belső árok szélétől a lezáró félköríves falig 62 m, szélessége a nyugati faltól a teraszig 26 m, területe 0,16 ha. Korhatározó leletet a felszínen nem találtunk. Topográfiai fekvése és mérete alapján esetleg már a tatárjárás előtt megépült. SZIHALOM-FÖLDVAR (Árpád-vár). (Lásd az őskori várak között!) SZILVÁSVÁRAD-ÉLESKŐ VÁRA Éleskő várát 1864-ben Pesty F. említi, majd hamarosan Kandra K. írja le röviden, miszerint „egy toronyszerű kőrakás áll még", amit a „cseh rablók" várának tartott. Csánki D. is említi. Meglepő, hogy a rá hivatkozó Gerecze P. Kis-várnak nevezi. Borovszky S. szláv várnak tartja és Gerecze nyomán ő is Kis-várnak említi. Genthon I. Szilvásváradnál csak egy várromot ismer, közelebbi helynév nélkül, így nem tudjuk, hogy az Éleskőt, vagy a Gerenna-várat érti-e ez alatt. 475 Györffy Gy. szerint a várat mint Éleskw-t 1360-ban említik először, amely akkor a Miskolc nembeli Panyit szörényi bán által kiépített uradalom tartozéka volt. 476 Az előbbiekre hivatkozva Fügedi E. Panyitot (1256-73), vagy fiait tartja a vár építőinek. 477 1365-ben cserébe Lindává váráért, a Szécsiektől Nagy Lajos kezére kerül a várhoz tartozó birtok, aki azt a diósgyőri uradalomhoz csatolta. A vár tartozékai ekkor Miskolc, Várad, Besenyő, (Kis-) Tokaj, Tard, Bala, Mályi, Csaba, Bós és Visnyó fele. 478 1389-ben még várnagyát említik, a várral azonban később már nem találkozunk. 1408-tól Cserépvár vehette át a szerepét. 47 ? Éleskő várát Szilvásváradtól délkeletre 3 km-re, a Szalajka-völgy felett magasodó Alsó-Nagyverő hegy északi, erősen sziklás, a csúcsnál alacsonyabban fekvő nyúlványán találjuk. A vár egy kiugró sziklafok tetején van. Tszf magassága 631 m, relatív magassága a környező völgyek felett kb. 240 m. A kiugró sziklafok egy „éles" sziklagerinccel folytatódik lefelé, északnyugati irányba. A vár valószínűleg innen kapta nevét. A nagyjából észak-dél tengelyű várat három oldalról igen meredek lejtő határolja. Déli oldalát, ahol nyereg köti össze a hegy többi részével, a sziklába mélyen bevágott árok védte (60. kép). A kisméretű várnak, amely egy toronyból és a hozzá kerített udvarból állt, hossza 42, szélessége 14 m, területe 0,05 ha. Az udvarban az egykori torony alatt ma is jól látható a vár ciszternája. Kívül hatszögű tornyának kerek belseje erősen feltöltődött, oldalfalait a fagy már nagymértékben kikezdte. A könnyebben támadható déü, az árok felőli oldalon a torony fala vastagabb volt, mint a többi, meredek oldal felett. Alaprajza nem volt szabályos hatszög, az sem kizárt, hogy a sarkok között nem egyenes, hanem egyhén íves falsíkok voltak. A torony külső átmérője 10, belső átmérője 3,5-4,5 m, a fal vastagsága 2-3,5 m (61-62. kép). A toronytól északra fekvő udvar körítőfala teljesen lepusztult, mindössze a két hosszanti oldalán találtunk egy-egy sor habarcsos kőfalmaradványt. Maga a bekerített udvarrész igen meredek lejtésű. 472 Borovszky S. 1909. 7. 473 Joó T. 1968. 474 Dénes Gy. 1975. 380., 396. A borsodi várnagyokra vonatkozólag lásd: Györffy Gy. 1966. 762. 475 Pesty F. 1988. 326.; Kandra K 1871. okt. 19.; Csánki D. 1890. 164.; Gerecze P. 1906. 250.; Borovszky S. 1909. 7.; Genthon I. 1961. 278. 476 Györffy Gy. 1966. 746, 41. jegyzet. 477 Fügedi E. 1977.130. 478 Csánki D. 1890.164. 479 Engel P. 1977. 109.
