Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
zött sorolja fel. 179 Kemenczei T. árokkal körülvett földvárnak határozta meg, melynek oldaláról a hatvani kultúrába tartozó cserepeket gyűjtött.iso Legutóbb Sándorfi Gy. a vár alakja, mérete és különböző történelmi körülmények alapján Árpád-kori motte-típusú várként ismertette, fenntartva, hogy az őskorban is erődített hely lehetett.! 8 ! A várról okleveles adatot nem ismerünk.! 82 A vár Bükkábrány község központjától 1 km-re keletre, egy észak-északnyugati irányba húzódó lapos dombháton fekszik, a völgy feletti relatív magassága kb. 15 m. A vár területe temető, amelyet árok és élősövény-kerítés zár körbe (26. kép). Az árok ma látható egyenes vonala újkori, eredetileg bizonyára íves volt, ugyanúgy, mint a belső területet határoló perem. Az élősövény külső oldalán kívül ma már nem látható árok, ezt a területet teljesen elszántották. Az egykori árok elmosódott nyoma csak az élősövény belső oldala mellett maradt meg. A vár területe ovális alakú, hossza 90, szélessége kb. 64 m, területe 0,46 ha. Északkeleti oldala a vár többi részénél 1 méterrel magasabb. A vár szélének az árokfenék feletti mai magassága 2 m körüli. A motte-típusú várakra jellemző központi domb nem a vár központjában, hanem a nyugati szélére esik és a vár belső területéből 2 méterre emelkedik ki. Ezen az oldalon van a temető bejárata és a ravatalozó, amelyet beépítettek a motte-domb oldalába. Az eredeti állapotot tehát ezen az oldalon jelentősen megváltoztatták. Elképzelhető, hogy a motte árka egykor a nyugati oldal meredekebb részének a peremvonaláig terjedt és akkor a motte-domb a mainál centrálisabb helyzetben volt. A domb tetején a kálvária három keresztje és egy kis harangtorony áll. Relatív magassága a vár nyugati szélén 6 m. A temető sírjain őskori cserepek sokasága igazolja, hogy e terület az őskorban is lakott volt és esetleg már akkor is erődítették. Középkori leletet nem találtunk, a vár típusa alapján azonban feltehetően az Árpád-korban épült. CSERÉPFALU-ODORVÁR. Odorvár nevét legkorábban egy 1788-ból származó térképről ismerjük.! 83 Az irodalomban Pesty F.,184 Kandra K.1&5 említi elsőnek, majd Gerecze P., aki Hunfalvy J.-ra és Csánki D.re hivatkozik. 186 Csánkira való hivatkozása azonban téves, mert az nem említi a várat.187 Borovszky S. a megye szlávnak tartott várainak sorában szerepelteti.! 88 Györffy Gy. a Füzérkőre vonatkozó okleveles adatot hozta kapcsolatba Odorvárral.l 89 K. Végh K. és Kemenczei T. a vár falmaradványait középkorinak határozták meg, de a területén lévő sziklaodúban kora vaskori cserepeket is gyűjtöttek.l 90 Mizser L. a vár nevének eredetét boncolgatta egy helynévkutatással foglalkozó munkájában.! 9 ! 1248-ban IV. Béla oklevélben engedélyezte Lambert egri püspöknek, hogy a Füzérkő vagy Kerekkő nevű helyen várat építsen.! 92 Terepbejárásunkkal tisztáztuk, hogy a Hor-völgyben lévő Füzérkő sziklán egykori várra utaló nyomok nincsenek. A tőle délre, kb. 2,3 km-re lévő, hasonló topográfiai adottságú Odorvárban azonban ma is megtalálhatók a középkori falak. Mivel a környéken Kerekkő-várat nem ismerünk, arra a következtetésre jutottunk, hogy az odorvári szikla középkori neve talán Kerekkő volt. A vár nevét sokáig a benne található sziklaodúkból vezették le. Mizser L. fejtegetése szerint a vár neve a német Oldarich személynévből ered és így ő hívta fel a figyelmet a vár eddig ismert egyetlen okleveles említésére is. E szerint 1351-ben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó odori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa.1 93 A vár Cserépfalutól északnyugatra 3, Bükkzsérctől északkeletre 1,5 km-re a Hór-patak völgyének nyugati oldalán emelkedő Odorhegyből a völgy fölé, délkeleti irányban kiugró sziklagerincen van. Tszf magassága 550, relatív magassága kb. 300 m. A kiugró sziklagerincet sziklába vágott árok választja el a hegytől, védve a keskeny gerincre épített kisméretű várat (27. kép). A vár többi oldalát a rendkívül meredek hegyoldal védte, sánc, vagy más árok a vár körül nincs. A vár platóját egykor kőfal vette körbe, amelynek nagy Leszih A. 1908. 97. 179 180 Kemenczei T.-K Végh K 1968. 392. 181 Sándorfi Gy. 1980. 28-30. 182 Györffy Gy. 1966. 751. 183 BL T. 37-2. 184 Pesty F. 1988. 73. 185 Kandra K. 1871. okt. 19. 186 187 Gerecze P. 1906. 241. Csánki D. 1890.163. 188 Borovszky S, 1909. 7. 189 Györffy Gy. 1966. 773. 190 K Végh K 1965/a. 191 Mizser L. 1977/a. 192 Sugár 1.1980.135. 193 Mizser L. 1977/a. 83.
