A százdi alapítólevél 1067 - Oklevéltár (Miskolc, 1986)

közeleső javakat foglalta magába. Az adomány a birtokokról viszonylag részletes leírást ad, s kiderül belőle, hogy Péter ispán a kor szintjén szinte minden szükségessel ellátta a szerzeteseket: szántóval, réttel, legelőkkel, szőlőkkel, erdővel, halastavakkal, megfelelő állatállománnyal (szarvasmarha, juh, ló, sertés, méhek). A birtokok népeinek foglalkozása is tarka képet mutat: földművelő, iparos (gyapjú- és vászonkészítő), állattenyésztő, sörfőző, méhész, halász, sütő, molnár, lovas vitéz. Utóbbiakkal kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy a 30 lovasból 20 magyar, tíz besenyő. A besenyők telepeire utalnak a határjárásban említett besenyő sírok és a besenyők kútja is. A föld népe pénzzel és különféle földműves- és egyéb termékeikkel és szolgálatokkal adózott az oklevél rendelkezése szerint a szerzeteseknek. A szövegből világosan kitetszik, hogy ez az értékes okmány nemcsak Százd - s ennek kapcsán Tiszakeszi határa - emlékét őrzi, hanem jónéhány más településnek is első írásos említése itt található meg, így Szabolcsból Vencsellő, Timár, Szabolcs vára, Rakamaz, Pród, Levelek, Zemplénből Bekecs, Taktaszada, Korév (Tokaj), Hevesből Szihalom, Békés megyéből Szeghalom; Csabarákosa Rákoscsabára, Gubacs a mai Pesterzsébetre - jelenleg mindkettő Budapest egy-egy kerülete - utal. Több mint egy tucat falu illetve birtok kilenc évszázaddal ezelőtti életébe, gazdálkodásába nyújt bepillantást az oklevél, amely országos vonatkozásban is egyik legértékesebb korai írásos emlékünk. Hiszen gondoljuk csak meg, a XI. századból alig-alig maradt ránk hiteles királyi oklevél is, nemhogy magánszemély (nagybirtokos) által kiállított okmány. Utóbbiak sorában a százdi időrendben a harmadik. Nem előzi meg csak Radó nádor 1057-ben kelt oklevele a pécsi püspökségnek és a pécsváradi kolostornak adott birtokok tárgyában, valamint Atha somogyi ispán oklevele 1061-ből, amely a zselicszentjakabi kolostor alapítására vonatkozik. Az időrendben ezek után következő Guden-féle adománylevelet (1079 körül) az emeli csak a többiek fölé, hogy az eredetiben maradt ránk, a többi pedig csak későbbi átírásban. De ki is volt az alapító? Van olyan feltételezés, amely szerint