Sátoraljaújhely város kiváltságlevele 1261 - Oklevéltár (Miskolc, 1986)
elegendő volt itt biztosítani a kedvezményeket. A másik kiváltság: halászati lehetőség a Bodrogon, melynek vizén a közeli patakiakkal osztozhattak. A kis Ronyvában való halászatot nem említi az oklevél, talán mert egyrészt nem volt jelentős, másrészt egy szakasza minden bizonnyal Újhely határába tartozott s természetesnek vették az ottani halászatot, míg a Bodrog a település határain kívül esett, így az abban való halászat biztosításához külön engedélyre volt szükség. Az újhelyi kiváltságlevélben is megtaláljuk a jellegzetes városi kiváltságokat a vásártartás mellett: szabad bíró és papválasztás, joghatóságuk kisebb ügyekben a választott bíró, főbenjáró perekben a király /illetve az ő személyét képviselő bíróság/. A vonakodó városi bírót a várnagy rászoríthatta a feladata ellátására. A kiváltságok mellett megszorítást jelent, hogy veszély /katonai támadás/ esetén a polgárok kötelesek a vár /a sátorhegyi vár/ ciszternáját feltölteni. A vár nyújt számukra menedéket az ellenséggel szemben. A várban - ez katonai szempontból érthető - a várnagy felettük az úr. ítéleteit és rendelkezéseit azonban a választott városi pap felülvizsgálhatja, korrigálhatja. A vár mint menedékhely természetesen a település egész lakosságának nem nyújthatott oltalmat, ismerve a korszak hegyi várainak szűkösségét. Nem tartoztak az újhelyi telepesek egyébként a pataki ispán jogi fennhatósága alá, az örökösök nélkül elhaltak javai sem illették az ispánt. Az átíró oklevélből /1284/ kiderül, hogy Sátoraljaújhely gyorsan gyarapodott, megszerezte egyes környező falvak birtokát is. Irodalom : Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest múltjából XIV.köt. Bp. 1961. 17-104.old.