Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

Báró Vay Sándor Zemplén vármegyei Golop községi birtokos engedélyt nyert Golop község határában az Ond patak jobb partján az en gedély okirat kiegészítő tervei szerint létesített vízhasználati munkál átokra. Golop község határában az Ond patakból kiágazó malom csatorna jobb partján a golopi 59 sz. telekkönyvben 433 hrsz-on jegyzett birtokrészletben egy 3 örlőkőre berendezett vízimalom, a hozzátartozó vízi művekkel: malomzúgó árapasztó zsilippel, 3 db felül csaott vízi kerékkel. Vízműtani méretei a következők: a malomzúgó küszöbének függő ma gassága 112,99 méter. A vízi kerékre vezető nyílás szélessége 2,4 méter, az árapasztó nyílás szélessége 1 méter. Az árapasztó nyílás rekesztő táblájának felső éle lezárt állapotban 113,28 méter. Az engedélyezett vízmennyiség 519 liter másodpercenként. A vízduzzasztás magassága a malomzúgó zsilipjénél 113,2B méter. Sátoraljaújhely, 1897. március 29. Matolai Etele alispán (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 3203/1904. alapszámon.) KÉRDÉSEK: Miért volt fontos iparág hazánkban a malomipar? Milyen malomfajtákat ismertél? Az engedélyben milyen malmokról volt szó és milyen műszaki adatokkal? Milyen híres malmokról hallottál? R9