Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

tett mindaddig, mig a gyárban heti 3 forintnyi keresetre tehetnek szert. Intézkedést történt egyúttal arra nézve is, hogy a gyári munkáskonyha a jelenlegi délebéd adagot az eddigi 8 krajcár helyett ezentúl 6 krajcárnyi áron szolgáltassa ki a munkások részére. Gondoskodás történend továbbá a közeljövőben aziránt is, hogy legalább 50 vidéki munkásnő nyerhessen magában a gyárban időlegesen ingyenes éjjeli szállást. A dohánygyári igazgatóságnak meghagyatott ezenkívül, hogy a vidéki munkásnők részére alkalmas éjjeli szálláshelyeket tartsa nyilván, hozza azokat a jelentkező munkásnők tudomására, iparkodjék ellenőrzést gyakorolni a szállásadók felett. Azon célból, hogy a környékbeli lakosokkal a dohánygyári intézmény közelebbről megismertessék, Gerstner István dohánygyártási osztályvezető küldetik ki a környékbeli községekbe, kinek feladatává tétetik a lakosokat megfelelő módon felvilágosítani, dohánygyári munkára buzdítani. Célba vétetett ezenfelül a vasúti vonalak mentén fekvő környékbeli községekből munkába állók részére mérsékelt vasúti menetdíjaknak kieszközlése is, de keresztülvitelük csak elegendő számú jelentkező esetén biztosított. Mindezek után ama kéréssel fordulok a vármegye tekintetes közönségéhez, hogy a dohánygyár teljes benépesítése érdekében a maga részéről is módot nyújtani, igazgatásunk iparkodását támogatni szíveskedjék . Fontosságúnak mutatkoznék, hogy a községi jegyzők útján a lakosokat dohánygyári munkára serkenteni. A dohányjövedék a községi jegyzőknek a cél érdekében kifejtett buzgolkodásáért némi pénzjutalmat is hajlandó adni. Budapest, 1897. február 23-án Perlaki (Zemplén megye Levéltára, Közigazgatási Biz. ir. 368/1B97.) KÉRDÉSEK: Hasonlítsd össze a száz év előtti munkásnők helyzetét a maiakéval ! Hogyan alakult a munkáslétszám régen és ma? Mit tudsz a nagymúltú sátoraljaújhelyi dohánygyárról?