Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

Az elnök vagy akadályoztatása esetén az alelnök képviseli az egyesületet a hatóságok és magánszemélyek előtt, ök hívhatják egybe a közgyűlést, az egyesületi okmányokat aláírják, a kiadásokat utalványozzák. Jegyzők vezetik az ülés jegyzőkönyveket és a reájok bízott írásbeli teendőket ellátják. A pénztárnok nyugta mellett beveszi a járulékokat, elnöki utasításra utalványozza a kiadásokat, ezekről nyilvántartást vezet és az okmányolt számadást félévenként az igazgató választmány elé terjeszti . A könyvtárnok leltári és használati napló mellett kezeli és gyarapítja a könyvtárt. A vidéki körelnökök az egyesület ügyeiben eljárnak, 10 tagból álló bizottságot vezetnek, működésükről beszámolnak a közgyűlésnek. Ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt meg nem tartja, a kormány működését felfüggesztheti. Alaptőkéje hovafordításáról a közgyűlés, ill. a megyei törvényhatóság határoz. Sátoraljaújhely, 1883. augusztus 29. Matolay Béla Prámer Alajos egyleti jegyző egyleti alelnök Az egyesület tisztségviselőinek névsora: elnök: Andrássy Tivadar gr., alelnökök: Prámer Alajos, Fejes István, pénztárnok: Bydeskuthy Sándor, jegyzők: Spillenberg József, Matolay Béla, ügyész: Pekáry Gyula, könyvtárnok: Hornyai Kálmán. A belügyminiszter 1883. október 12-én hagyta jóvá az alapszabályt. (Zemplén megye Levéltára, Egyesületi alapszabályok 53.sz.) KÉRDÉSEK: Milyen célra, feladatokra jött létre az egyesület? Miért volt szükség ilyen egyesület működtetésére Zemplénben? Mit tudsz a korabeli nemzetiségi törvényekről, iskolák működéséről? Az egyesület a világháborúig működött. Mit gondolsz, milyen eredményei voltak? Mi lehetett az egyesületnek politikai célja?