Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

sági intézményeinkben. Ezekben tehát a nemzetnek oly kincse rejlik, amelyre nem lehetünk eléggé féltékenyek." Üly kormányt tehát, mely a legközelebb lefolyt világesemények ellenállhatlan erejében nyilatkozó végzet által életre hozva: legelső alkotmányos teendői sorában nem késett nyíltan bevallani a nemzet színe előtt, hogy a magyar nemzeti alkotmány alapját - s ezen alapon magának a felelős magyar kormánynak - mint ilyennek létfeltételét a köztörvényhatóságok önkormányzati szerkezete képezi. Oly kormányt, mely a kor igényei által minden oldalról sürgetett teljes alkotmányosság kifejlesztésének és a szabadság ekkénti tovább vitelének jeligéjével ékesített zászlót lobogtat, s ezen zászló alatt az egész nemzet színe előtt bevallja politikai hitvallásának előttünk azon egyik legsarkalatosabb ágazatát, mely szerint "a köztörvényhatósági autonómia jogait tiszteletben fogja tartani". Oly kormány végre, mely a nemzet élén komolyan intő szavával az egész ország figyelmét az alkotmányosság legrégibb és legéletrevalóbb tényezője, a köztörvényhatósági önkormányzat felé irányozva már születése órájában így kiált fel: "a nemzet irányábani felelősségben, melyen mint szilárd alapon nyugszik az alkotmányos kormányzat rendszere, osztoznak a megyei bizottmányok is." Zemplén megye, melynek zászlója mindig ott lengett a küzdőtéren, hol a hazáért és alkotmányért a hazafiúi kötelesség hősi küzdelemre hívta fel, örömmel és bizalomteljes őszinte tisztelettel üdvözli a Magyar Felelős Kormányt azon téren, melyet a fent idézett alkotmányos elveknek és sarkalatos jogoknak elővitelében és jogszerű fejlesztésében alapul önmaga a legnyíltabban kijelölt, és amely téren a magyar nemzeti kormányt jó és balszerencse közt teljes szívünkből és a tőlünk kitelhető legnagyobb eréllyel támogatni mindenkor legszentebb hazafiúi kötelességünknek ismerendjük. Minélfogva minden módon törekednünk kell és törekedni is fogunk, törvényhatóságunknak százados joggyakorlat, régi és legújabb alaptörvényeinkben gyökeresített helyhatósági jogait tisztán és szeplőtlenül megőrizve a nemzeti felelős kormány mellett saját életünk működését úgy intézni, mint ezen két egyaránt fontos intézményünk teljes összhangzása, s ebből kifolyólag az összes jövőt magában foglaló erkölcsi és anyagi felvirágzás feltétele azt tőlünk viszonyosán és jogosan követelheti. A közös felelősség elvénél fogva a nép, mely a "provisoriumok