Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

zon jutalmat nyerhessük, hogyha majdan a nagy mű befejezése után a kifáradt test az érdem babérain pihenni vágyakoznék, jusson nekünk a szerencse, hogy a hazafiúi küzdelem verítékét nyílt homlokáról mi törölhessük le. Zemplén vármegye május l-jén tartott bizottmányi ülésében a vármegye közönsége nevében Matolai Etele alispán. (Zemplén megye Levéltára, Bizottmányi jegyzőkönyv 1867. 1-6, 56-61.) MAGYARÁZAT: A kiegyezés után 1867. május l-jén ült össze a vármegye új, tisztújító közgyűlése. A közgyűlés a régi zempléni hagyományokat folytatta, kinyilvánította, hogy az 1861-es feloszlatott bizottmányi ülés egyenes folytatásának tekinti a jelenlegit. Külsőségeiben is a régit folytatta, amikor Lónyay Gábor személyében olyan díszelnököt választott, aki tagja volt az 1848-49-es, az 1861. évi üléseknek. Az új főispáni beiktatás, eskütétel, megyei tisztviselők jelölése, megválasztása szintén a régi módon történtek. Az Andrássy Gyulához küldött felirat méltatja az életutat, részletesen szól megyei szerepéről. KÉRDÉSEK: Ismereteidből és a jegyzőkönyv alapján milyennek képzeled el a tisztújító megyegyűlést? Miben áll a jogfolytonosság 1848, 1861. és 1867. között? Keress a szövegben erre utaló adatokat? Mit tartalmazhatott az új főispáni eskü? Gyűjts adatokat a három Andrássy főispánról, Gyuláról, Manóról, Aladárról! A megyei felirat segítségével mutatsd be Andrássy Gyula életútját, politikai pályafutását, zempléni kapcsolatait! Gr.Andrássy Gyula