Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

Taktaszadai daráló malom. Tulajdonosai Molnár József és társai. Hajtóanyag hiányában nem üzemképes. Mezőzombori malom, amely kenőanyag hiányában csak korlátozottan dolgozik, 7 munkást foglalkoztat. Mezőzombori olajütő. Üzemképes állapotban van, de villanyáram hiányában nem működik, általában 3-4 munkást foglalkoztat. Tiszalúci gőzmalom. Bérlője katonai szolgálatot teljesít, a malom jelenleg katonai parancsnokság alatt áll. Munkás-létszám 33 fő. Gesztelyi gőzmalom. Nem üzemképes. Tulajdonosa Simái testvérek. Hernádkaki szikvízkészítő üzem. Tulajdonosa Klecskó István. Szénsav hiányában nem működik. Legyesbényei olajütő és daráló üzem. Villanyáram hiányában nem működik. Üzem alatt két munkást foglalkoztatott. Bekecsi daráló. Villanyáram hiányában nem működik. Monokon 4 olajütő üzemben van, tulajdonosai nem menekültek el. Hernádnémeti műmalom. Jó állapotban van, üzemképes. 7 munkást foglalkoztat. Az orosz katonai parancsnokság felügyeletében van. A szerencsi járás területén egy ipartestület működik, a kézműves iparosok helyzete nagyon súlyos, mert beszerzési anyagforrásokkal nem rendelkeznek. Az átvonuló katonai alakulatok, hadikórházak az iparosokat közmunkára megszakítás nélkül igénybe veszik. Jó volna, ha a minisztérium megkeresné a megszálló katonai parancsnokságot, hogy a robot, ill. a közmunkákat csökkentené. (Zemplén megye Levéltára, Szerencsi főszolgabíró ir. 361/1945.) KÉRDÉSEK: A jelentés alapján ismertesd a szerencsi járás ipari üzemeinek állapotát! Milyen háborús pusztítások történtek, épületkárok, gépi berendezések leszerelése stb.? Hol vannak működő malmok? Milyen szerepe volt az orosz katonai parancsnokságnak a működtetésben? Kik menekültek el és kik maradtak a helyükön az üzemekben? Mit tudsz az országos helyzetről, a háború pusztításairól?