Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

val látta el. Amidőn Méltóságodat hálánk, szeretetünk és ragaszkodásunkról ismételten is biztosítjuk s nagylelkű ajándékáért köszönetünket nyilvánítjuk, egyben kérjük a Mindenhatót, hogy árassza el boldogsággal s adjon Méltóságodnak erőt és egészséget ahhoz, hogy még hosszú időn át élvezhesse vármegyéje szeretetét és ragaszkodását. (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 2288/1928. és Törvényhatósági Biz. jkv. 5/1928.) MAGYARÁZAT: Dókus Gyula (1849-1928.) vármegyei hivatalnok, főszolgabíró, főjegyző, alispán régiséggyűjteményét halála előtt a vármegyének ajándékozta. A gyűjtemény főleg zempléni ásatásokból előkerült ősi és honfoglaláskari leletekből állt. Legértékesebb része a bodrogkeresztúri Dereszla dombi kincsanyag, melyet a régészeti irodalomban is számon tartanak. E gyűjteménnyel vetette meg a zempléni múzeum alapjait, mely múzeum a levéltár mellett működött. Sajnos ezt a gyűjteményt a Felvidék visszacsatolása után Borsiba, a Rákóczi kastélyba vitték át és a háború után Csehszlovákiában maradt, illetve széthullott. KÉRDÉSEK: Hogyan alakultak ki hazánk múzeumai? Milyen híresebb magángyűjteményeket ismersz? A volt Zemplén megye területén milyen múzeumokat ismersz? Mi a különbség könyvtár, levéltár, múzeum között? Dókus Gyula lakóháza