Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

karja az földet keresztül kapálván, nem úgy mint a régiek szokták volt, hegymentiben egyenesen kapálván. Azért is az szőlótő mellé hegymentiben verik az karót, kihez képest ezentúl egyenesen kapáljanak, határoztuk, hogy fiatal tövet az tudatlan kapás ki ne vágja. Az ellenszegülő Vincellérnek 10 forint büntetése legyen, az szakmányosoké 1 forint, az napi számosnak egy napi béri vész el. 17. Az kapát az Gazdának vagy hegymesternek parancsa szerint szerezzék a Vincellérek és szakmányosok. . . 18. Némely Vincellérek annyi Emberséges Ember szőlőit fogadják föl, s nem tudván Urai, hogy nem bírhatván az szőlővel, minden embert megcsal. Ezért senkinek se légyen szabad egy bizonyos Uránál többnek lenni megjegyezvén, hogy igen kevés szólője lenne maga is látván az Ura, Ura hírével fogadhat valamit, de Ura vagy hegymesterek híre vagy beleegyezése nélkül ne legyen szabad.. 21. Az szőlő gyepűje, úgy szőlőkre menő kapuk és hágcsók, mindenütt esztendőnként újítva emberül megcsináltathassanak. Kiknek megcsináltatása Szent György napkor az helyek bírája által meghirdettessék, elrontói pedig vagy elhordói, akiket elérik, keményen megverettessenek vagy deresre húzattassanak, ha nincs mivel megfizetniük, ha pedig vagyon 17 forintot vegyenek rajtok... /Zemplén megye Levéltára, Loc.105. No.697./ KÉRDÉSEK: A térképen határozd meg a szólőrendtartás szerint a történelmi borvidéket, a Hegyalját! Milyen mezővárosok, helységek tartoztak ide? Sorold fel a szőlőmunkákat! Figyeld meg a szőlőmunkák béreit, és hasonlítsd össze! Kik a vincellérek, szakmányosok, hegymesterek? Miért ilyen szigorú e szőlőrendtartás?