Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

20. A SÁTORALJAÚJHELYI TANÁCSTÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE 1625-BEN Anno 1625. 4 die februári. Vinnay Gergely fobiróságában szolgáltatott Törvények Veres Ambrusné Farkas Erzsébet, Soovári János és Puskás Gáspárné folyamodására . Deliberatum est. Megértették az eskütt uraim ez pereseknek Veres Ambrusnénak Farkas Erzsébetnek, Soovári Jánosnak és Puskás Dáspárnénak is egymás ellen való feleleteket. Az tanuk vallásit is megértvén ö kegyelmek így határoztak. Az mi az Bári hegy szőlőt illeti, mely ősöktől maradott, az mit Soovári János bírt benne. Abból vegyen negyed részt Soovári, az többi az vejéé. Az nagy Szögi Rétet, mely Horvát Györgynél vagyon zálogban, az vér /t.i. vérrokon. H.I./ váltsa ki és legyen az övé. Az Pénzásóban való földek, kiket Farkas István bírt, Soovári János vegyen negyed részt belőle, az többi az véré. Az Nyárjas ligetben való földek hasonlóképpen. Az mi az Farkas István és felesége keresménye, az Puskásné keresményével együtt hárman egyenlő keresők lévén testamentumokat is hozván elő. Farkas István vére tevén az szőlőt. így valamit kerestenek egyet, Puskásné vegye ki mindenekből az ő harmad részét. Azután Soovári vegyen negyed részt, és így az Farkas István része az véré, az Farkas Istvánná része pedig Puskásnéé. Azonkívül valami házközbeli portéka és egyéb akármi névvel nevezendő jók volnának együtt lelt és keresett jók hittel tartoznak előadni és úgy osztozni. Az mi az barmot és egyéb eladott Jókat illeti, mellyeket Soovári eladott, azokból fizette meg az Farkas István adósságát, és az árvákat is tartotta belőle, azért azokat nem tartozik előadni. Az mostani két ökröt eladván maga szerzetté volt. Az Medgyasszai Istvánnak elzálogosított Rétet váltsa ki, mely Puskás Gáspárnéé.