Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

fi akár asszonyi ember legyen az, ha csavargó és ura nincsen, avagy ha ura vagyon és nem felel felőle, a földesúr vizsgálat után vagy maga, vagy falubeli tisztje mint jobbágyát megfogathatja, és a Magistratus a vizsgálat során a helyszínen törvényt és végrehajtást tehessen reá. Ha pedig meg nem fogathatnak, azonnal köröztessenek. Azon falubeliek is megfoghassák, ha visszamenne díja megfizetése alatt az ki meg nem akarja fogni, ha az falu nemcsak egy földesura legyen azon a részen, vegyék meg az díját az mely partját fogja a szökevénynek. Megfogván az Magistratus kezébe büntetésre tartozzanak adni. Ha pedig az földes ura felelne afféle közönséges gonosztevő felől, azon földes urat idézhessék Vice Ispán s Magistratus elé, és a közönséges gonosztevőt kihallgatásra személyesen állítsa maga mentségére. Mentő tanú meghallgattasson az előző módon és formában... /Zemplén megye Levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyv. No.6. 436-438.0./ KÉRDÉSEK: Hogyan működött a megyei büntetőbíróság? Hogyan ítélkeztek nemes és jobbágy fölött? Hadnagyi, vezéri, fejedelmi buzogány a XVII.sz.-ból