Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

85. JELENTÉS KÖRÖSI C50MA SÁNDOR ÁZSIAI ÚTJÁRÓL, ÉS ZEMPLÉN MEGYE HOZZÁJÁRULÁSA AZ UTAZÁSI KÖLTSÉGEKHEZ 1822-BEN Tekintetes Nemes Vármegye! Körösi Sándor Nemes Székely, látván mennyire különböznek a tudósok vélekedései a magyarok eredete és régi lakhelyeik, nemkülönben az ő nyelveknek más még fennálló nemzetek nyelveivel való atyafisága felől, már ifjú korában felhevült azon hazafiúi gondolattól, hogy majdan egykor Ázsiának azon tartományaiba elutazik, melyek hajda­nában alkalmasint a régi magyarok lakhelyei voltak. Szorgalmatosan tanulta tehát a históriát, geográphiát mind a régit, mind a mosta­nit, és a philolőgiát mind az élő, mind a kihalt nyelveket,- s di­cséretesen végezvén a maga hazájában, Nagyenyeden a szelíd tudomá­nyokat, hogy mind bővebb tapasztalást, mind nagyobb esméreteket szerezvén, s testét azon nyomorúsághoz szoktassa, melyek a napke­letre való utazással okvetetlen össze vannak kötve. Nagyenyedről Göttingáig gyalog utazott. Itten két esztendeig nekifeküdt szor­galmatosan mindazon tudományoknak, melyek céljához szükségesek és hasznosak valának. Illő figyelemmel olvas.ta a napkeletre tett uta­zásoknak leírását, melyekkel a Göttingai Universités jeles Biblio­thékája bővelkedik. A napkeleti nyelveket tökéletesen esmeretessé tette magának. Göttingából visszatérvén ismét gyalog jött Nagy­enyedig. Innen 1819. decemberében indult Bukarestbe, 1820. január 11-én Szófiába. Bejárván gyalog az európai Törökországot, s átkel­vén a Marica folyón, annak torkolatánál az Égei Tengeren február 7-én hajóra ült. Onnan Rhodusba, Cyprusba érkezett. Márciusban a föníciaiak híres városába, Szidonba jött, április 12-én Aleppóban megállapodott, s ott majd hónapig mulatván, május 20-án megindult, * július 21-én Bagdadba, hajdan a kalifák fővárosába megérkezett, in­nen szeptember 4-én elindulván, október 14-én Teheránba. Onnan de­cember 24-én barátjának Nagyenyedre levelet írt. Azon levélből most előadott rövid leírást tudós Kenderessy Mihály tanácsos, a tudomá­nyok buzgó barátja és pártfogója közlötte, melyet hírül adni bátor­kodom . Körösi Sándor oly buzgó hazafi, oly forró szeretője a tudomá-

Next

/
Thumbnails
Contents