Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

Kondás bojtárnak 6 Rft Egy árendás számadó juhásznak, nem adatván néki semmiféle ruha, 12 " Egész esztendőre fogadott juhásznak tartásán és ruhán kívül 8 " Nyári juhásznak tartásán és ruhán kívül 4 " Egy majorosnak ruházatját is beleértvén 25 " Uraság marhapásztorának vagyis csordásnak ruházattal együtt 24 " Egy mezei kerülőnek ruházattal együtt 20 " Egy pompás mesterséges kerthez való kertésznek alku szerint Egy jól kitanult kertésznek 60 " Középszerű, jól kitanult kertésznek 40 " Közönséges kertésznek 30 " Jegyzés: a cselédeknek szegődménye, javadalma a helyeknek szokásához igazodik. A nőtelen cselédeknek ezentúl sem vetés, sem pedig a vetés helyébe pénz avagy élet ne adattasson, sőt hogy az adófizető paraszt gazdák, ha feleséges cselédet tartanának is, annak sem vetést, sem pedig felváltásául egyebet ne adjanak. Akinek a fent írt cselédek közül bocskorok jár, egy egész esztendőre négy pár jó bocskor határoztatik. Egy jó mosó, varró, kötelességét értő, alkalmatos szobalánynak ruházatjával együtt 30 Rft II. rendű szoba leánynak 25 " Egy cselédnek főző, mosó, sütő szolgáló leánynak ruhájával 20 " Alább való közönséges leányzónak 15 " .-Egy gyermek mellett lévő szolgáló leánynak 10 " Cselédeknek fogadásában, szegődésekben szolgalatjuknak változtatásában, avagy helyben való maradásokra nézve tapasztalt visszaélések, fogyatkozásoknak orvoslása tekintetiből elrendeltük, hogy sem férfi, sem fejér személy cselédeket egész esztendőnél kevesebb időre nem szabad fogadni. A cseléd fogadásnak ideje új esztendőre határoztatik, a mezei